Ámos könyve 6. fejezet

1. Jaj azoknak, a kik gondtalanul élnek a Sionon, és a kik elbizakodnak Samaria hegyén; a kik a népek elejének elei, és a kikhez jő az Izraelnek háza!

2. Menjetek át Kalnéba, és nézzetek szét; onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, és szálljatok le a Filiszteusok Gáthjába; vajon jobbak-e azok, mint ezek az országok, és vajon szélesebb-e azoknak határa a ti határotoknál?

3. A kik a veszedelem napját messze gondoljátok, és az erőszaknak széket emeltek;

4. A kik elefántcsont pamlagon hevernek, és az ő nyoszolyáikban elnyújtózkodnak, és a nyáj legjavából és a kihizlalt borjakból lakmároznak;

5. A kik hárfa mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszereik a Dávidéi;

6. A kik a bort serlegekkel isszák, és szín-olajjal kenegetőznek, és nem búsulnak a József romlásán:

7. Most azért is ők vitetnek el a száműzöttek élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.

8. Megesküdt az Úr Isten az ő életére; ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Útálom a Jákob kevélységét és gyűlölöm az ő palotáit; azért prédára vetem a várost mindenestől.

9. És ha egy házban tíz ember maradna is meg, még az is meghal;

10. És mikor felemeli őt az ő barátja és megégetője, hogy kivigye a holttetemeket a házból, azt mondja annak, a ki a ház belsejében lesz: Van-e még valaki veled? az pedig azt mondja: Nincs, és ezt is mondja: Csitt! mert nem szabad említeni az Úrnak nevét!

11. Mert íme, parancsol az Úr és megveri a nagy házat repedezésekkel, és a kicsiny házat hasadozásokkal

12. Vajon futhatnak-e a lovak a sziklán? felszánthatja-e azt valaki ökrökön? hogy az ítéletet bürökké tettétek, az igazság gyümölcsét pedig ürömmé?!

13. A kik örültök a hiábavaló dolognak, és a kik ezt mondjátok: Nem a magunk erejével szereztünk-e magunknak a szarvakat?

14. Íme, bizony népet indítok ellened, oh Izrael háza, azt mondja az Úr, a Seregek Istene, és az sanyargat titeket a hámáti úttól az Arába patakjáig.

*