Ezékiel könyve 30. fejezet

1. És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

2. Embernek fia! prófétálj és mondd: Így szól az Úr Isten: Jajgassatok! Jaj annak a napnak!

3. Mert közel egy nap és közel az Úrnak napja, felhőnek napja, a pogányok ideje lesz az.

4. És bemegy a fegyver Egyiptomba, és lesz reszketés Szerecsenországban, mikor hullanak a sebesültek Egyiptomban, és elviszik gazdagságát, s elrontatnak fundamentomai.

5. A szerecsenek s a libiaiak s a lidiaiak és az egész gyülevész és Kúb és a frigy földének fiai velök együtt fegyver miatt hullnak el.

6. Így szól az Úr: És elessenek, a kik Egyiptomot támogatják, és alászálljon erősségének kevélysége: Migdoltól fogva Siénéig fegyver miatt hullanak el benne, ezt mondja az Úr Isten.

7. És elpusztulnak elpusztult tartományok között, és városai elpusztult városoknak közepette lesznek.

8. És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor tüzet vetek Egyiptomra, és összetörik minden segítője.

9. Azon a napon követek mennek ki előttem hajókon a bátorságban lakó Szerecsenország elrémítésére, s lészen rettegés bennök Egyiptom ama napján; mert íme jön!

10. Ezt mondja az Úr Isten: És megszüntetem Egyiptom lármáját Nabukodonozor, babiloni király keze által.

11. Ő és az ő népe ő vele együtt, a nemzetek legkegyetlenebbjei, elhozatnak a föld elvesztésére, és kivonszák fegyveröket Egyiptom ellen, és betöltik a földet megölettekkel.

12. És a folyóvizeket kiszárasztom, és eladom a földet gonoszok kezébe, és elpusztítom a földet s teljességét idegenek keze által, én, az Úr szólottam.

13. Így szól az Úr Isten: És elvesztem a bálványokat és megszüntetem a bálványképeket Nófból s a fejedelmet Egyiptom földjéről, nem lészen többé, és bocsátok félelmet Egyiptom földjére.

14. És elpusztítom Pathróst, s vetek tüzet Zoánra, és teszek ítéletet Nóban.

15. És kiöntöm haragomat Sinre, Egyiptom erősségére, és kivágom a sokaságot Nóból.

16. És vetek tüzet Egyiptomra, kínok közt vergődik Sin, és Nó megtörik és Nófba betörnek fényes nappal.

17. Aven és Fibéseth ifjai fegyver miatt hullanak el, és ők magok fogságra mennek.

18. És Tehafneheszben megsötétedik a nap, mikor ott összetöröm Egyiptom pálcáját, és megszünik benne erejének kevélysége, őt magát felhő takarja el, és leányai fogságra mennek.

19. És cselekszem ítéleteket Egyiptomban, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.

20. És lőn a tizenegyedik esztendőben, az első hónapban, a hónap hetedikén, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

21. Embernek fia! A Faraónak, Egyiptom királyának karját eltörtem, és íme be nem kötötték, hogy megorvosolják, hogy tegyenek körülkötést reá, hogy megerősödjék fegyverfogásra.

22. Ennekokáért így szól az Úr Isten: Íme, a Faraó ellen megyek, Egyiptomnak királya ellen, és eltöröm mind a két karját, azt, amely még erős, és azt, amely már eltörött, s elejtetem vele kezéből a fegyvert.

23. És eloszlatom az Egyiptombelieket a nemzetek közé, és szétszórom őket a tartományokba.

24. És megerősítem Babilon királyának karjait, és adom az én fegyveremet kezébe, és eltöröm a Faraó karjait, és nyögni fog előtte, mint a megsebesültek szoktak.

25. Megerősítem azért Babilon királyának karjait, a Faraó karjai pedig leessenek, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor adom fegyveremet Babilon királyának kezébe, hogy azt kinyújtsa Egyiptomnak földje ellen.

26. És eloszlatom az egyiptomiakat a nemzetek közé, és szétszórom őket a tartományokba, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.

*