Ezékiel könyve 4. fejezet

1. És te, embernek fia, végy magadnak egy téglát, tedd azt elődbe, és véss reá egy várost, Jeruzsálemet,

2. És indíts ellene ostromot, és építs ellene tornyot, tölts ellene sáncot, és indíts ellene táborokat, és állass ellene faltörő kosokat köröskörül.

3. És végy magadnak egy vasserpenyőt, és állasd fel azt vasfal gyanánt te közted és a város között, és irányozd tekintetedet erősen reá, és legyen ostrom alatt, és te ostromold. Jel ez az Izrael házának.

4. Te pedig feküdj baloldaladra és vesd az Izrael háza vétkét arra; a napok száma szerint, a mennyin azon fekszel, viseljed vétköket.

5. Én pedig meghatároztam néked az ő vétkök éveit napok száma szerint, háromszázkilencven napban; eddig viseljed az Izrael házának vétkét.

6. És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Júda házának vétkét negyven napig; egy-egy napot egy-egy esztendőül számítottam néked.

7. És Jeruzsálem ostromára irányozd erősen tekintetedet, és karod feltűrve legyen, és prófétálj ő ellene.

8. S íme köteleket vetettem reád, hogy meg ne fordulhass egyik oldaladról a másikra. míg betöltöd ostromodnak napjait.

9. És végy magadnak búzát és árpát és babot és lencsét és kölest és tönkölyt, és tedd ezeket egy edénybe, és ezekből csinálj magadnak kenyeret; a napok száma szerint, a míg oldaladon fekszel, háromszázkilencven napon egyed azt.

10. A te ételed pedig, a mellyel élsz, legyen súly szerint húsz siklus egy napra; időről-időre egyed azt.

11. És vizet mérték szerint igyál, a hinnek hatodrészét igyad időről-időre.

12. És ételedet árpa-lepény formájában egyed, és emberi ganéj tőzegénél süssed azt szemök láttára.

13. És mondá az Úr: Így eszik az Izrael fiai tisztátalan kenyeröket a pogányok közt, a kik közé őket kiűzöm.

14. És mondék: Ah, ah, Uram Isten! íme az én lelkem soha meg nem fertéztetett, és dögöt és vadtól szaggatottat nem ettem ifjúságomtól fogva ez ideig, és számon be nem ment tisztátalan hús.

15. És mondá nékem: Nézd, marhaganéjt engedek néked emberi tőzeg helyett, hogy annál süsd meg a te kenyeredet.

16. És mondá nékem: Embernek fia! íme én eltöröm a kenyérnek botját Jeruzsálemben, és eszik kenyeröket mértékkel és rettegéssel, és vizöket mértékkel és ájulással isszák.

17. Azért, hogy kenyér és víz nélkül szűkölködjenek, és elborzadjanak mindnyájan, és megrothadjanak az ő vétkökben.

*