Mózes IV. könyve 13. fejezet

1. Azután pedig elindula a nép Haseróthból, és tábort ütének Párán pusztájában.

2. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

3. Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izrael fiainak; az ő atyáiknak mindenik törzséből egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki főember közöttök.

4. Elküldé azért őket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan főemberek valának Izrael fiai között.

5. Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségéből Sámmua, a Zakhúr fia.

6. A Simeon nemzetségéből Safát, a Hóri fia.

7. A Júda nemzetségéből Káleb, a Jefunné fia.

8. Az Izsakhár nemzetségéből Igál, a József fia.

9. Az Efraim nemzetségéből Hósea, a Nún fia.

10. A Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fia.

11. A Zebulőn nemzetségéből Gaddiel, a Szódi fia.

12. A József nemzetségéből, a Manasse nemzetségéből Gaddi, a Szúszi fia.

13. A Dán nemzetségéből Ammiél, a Gemálli fia.

14. Az Áser nemzetségéből Szenthúr, a Mikaél fia.

15. A Nafthali nemzetségéből Nahbi, a Vofszi fia.

16. A Gád nemzetségéből Géuel, a Mákhi fia.

17. Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak.

18. És mikor elküldé őket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felől, és hágjatok fel a hegyre.

19. És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erős-e az vagy erőtlen, kevés-e az vagy sok?

20. És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-e az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erősségekben lakozik-e?

21. És milyen a föld: kövér-e az, vagy sovány; van-e abban élőfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakasszatok a földnek gyümölcséből. Azok a napok pedig a szőlőzsendülés napjai valának.

22. Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Cin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.

23. És felmenének dél felől, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendővel építtetett elébb, mint az Egyiptomi Coán).

24. Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékből is szakasztának.

25. Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének, a szőlőfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izrael fiai.

26. És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap mulva.

27. És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izrael fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.

28. Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!

29. Csakhogy erős az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erősítve vannak, és felette nagyok; sőt még Anák fiait is láttuk ott!

30. Amálek lakik a dél felől való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.

31. És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk azzal;

32. Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál.

33. És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izrael fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekből áll.

34. És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk.

*