Mózes IV. könyve 19. fejezet

1. Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

2. Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt az Úr, mondván: Szólj Izrael fiainak, hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet, épet, a melyben ne legyen hiba, a melynek nyakán iga nem volt.

3. És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és ő vitesse ki azt a táboron kivül, és öljék meg azt ő előtte.

4. És vegyen Eleázár, a pap annak véréből az ő újjával, és hintsen a gyülekezet sátorának eleje felé annak véréből hétszer.

5. Azután égessék meg azt a tehenet az ő szemei előtt; annak bőrét, húsát és vérét a ganéjával együtt égessék meg.

6. Akkor vegyen a pap cédrusfát, izsópot és karmazsint, és vesse a tehénnek égő részei közé.

7. És mossa meg a pap az ő ruháit, az ő testét is mossa le vízzel, és azután menjen be a táborba, és tisztátalan legyen a pap estvéig.

8. Az is, a ki megégeti azt, mossa meg az ő ruháit vízzel, és az ő testét is mossa le vízzel, és tisztátalan legyen estvéig.

9. Valamely tiszta ember pedig szedje fel annak a tehénnek hamvát, és helyezze el azt a táboron kivűl tiszta helyre, hogy legyen az Izrael fiai gyülekezetének szolgálatára a tisztulásnak vizéhez; bűnért való áldozat ez.

10. És az, a ki felszedi a tehénnek hamvát, mossa meg az ő ruháit, és tisztátalan legyen estvéig; és legyen ez Izrael fiainak és a köztök tartózkodó jövevénynek örök rendelésül.

11. A ki illeti akármely embernek a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig:

12. Az olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát harmadnapon és hetednapon, akkor nem lesz tiszta.

13. Valaki holtat illet, bármely embert a ki megholt, és meg nem tisztítja magát, az megfertézteti az Úrnak hajlékát; és irtassék ki az a szellem Izraelből mivelhogy tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan lesz; még rajta van az ő tisztátalansága.

14. Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg. Mindaz, a ki bemegy a sátorba, és mindaz, a ki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig.

15. Minden nyitott edény is, a melyen nincs lezárható fedél, tisztátalan.

16. És mindaz, a ki illet a mezőn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig.

17. És vegyenek a tisztátalanért a bűnért való megégetett áldozatnak hamvából, és töltsenek arra élő vizet edénybe.

18. Valamely tiszta ember pedig vegyen izsópot, és mártsa azt vízbe, és hintse meg a sátort és minden edényt, és minden embert, a kik ott lesznek; és azt is, a ki a csontot, vagy a megöltet, vagy a megholtat, vagy a koporsót illette.

19. Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa meg őt hetednapon, azután mossa meg az ő ruháit, mossa le magát is vízzel, és tiszta lesz estve.

20. Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és nem tisztítja meg magát, az a szellem irtassék ki a község közűl; mivelhogy az Úrnak szenthelyét megfertéztette, a tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan az.

21. Ez legyen ő nálok örök rendelésül: mind az, a ki hinti a tisztulásnak vizét, tisztátalan legyen estvéig.

22. És valamit illet a tisztátalan, tisztátalan legyen az; és az a szellem is, a ki illeti azt, tisztátalan legyen estvéig.

*