Nehémiás könyve 10. fejezet

1. A megpecsételt kötéseken pedig ott valának: Nehémiás, a király helytartója, a Hakhalia fia és Sédékiás;

2. Serája, Azariás, Jeremiás,

3. Pashur, Amaria, Malakiás,

4. Hattus, Sebánia, Malluk,

5. Hárim, Merémóth, Abdiás,

6. Dániel, Ginnethón, Bárukh,

7. Mesullám, Abija, Mijámin,

8. Maazia, Bilgai, Semája; ezek papok voltak.

9. A Léviták pedig ezek: Jésua, Azania fia, Binnui, a Hénadád fiai közül, Kadmiel,

10. És atyjafiaik: Sebánia, Hódija, Kelita, Pelája, Hanán,

11. Mika, Rehób, Hasábia,

12. Zakkur, Serébia, Sebánia,

13. Hódija, Báni, Beninu.

14. A nép fejei pedig ezek: Parós Pahath-Moáb, Elám, Zattu, Báni,

15. Bunni, Azgád, Bébai,

16. Adonija, Bigvai, Adin,

17. Áter, Ezékiás, Azzur,

18. Hódija, Hásum, Bésai,

19. Hárif, Anathóth, Nébai,

20. Magpiás, Mesullám, Hézir,

21. Mesézabel, Sádók, Jaddua,

22. Pelátia, Hanán, Anája,

23. Hóseás, Hanánia, Hásub,

24. Hallóhes, Pilha, Sóbek,

25. Rehum, Hasabná, Maaszéja,

26. És Ahija, Hanán, Anán,

27. Mallukh, Hárim, Baána.

28. És a nép többi része, a papok, a Léviták, a kapunállók, az énekesek, a Léviták szolgái és mindenki, a ki elkülöníté magát a tartományok népeitől, az Isten törvényéhez állván, feleségeik, fiaik, leányaik, mindenki, a kinek értelme és okossága vala,

29. Csatlakozának atyjokfiaihoz, előljáróikhoz, és átok mellett esküt tevének, hogy az Isten törvényében járnak, a mely Mózes által az Isten szolgája által adatott vala ki; s hogy megőrzik és cselekeszik az Úrnak, a mi Urunknak minden parancsolatait, végzéseit és rendeléseit;

30. És hogy nem fogjuk adni leányainkat feleségül a föld népeinek, sem az ő leányaikat nem fogjuk venni a mi fiainknak,

31. És hogy a föld népeitől, akik árúkat és mindenféle gabonát hoznak szombatnapon eladni, nem fogunk venni tőlök szombaton és egyéb szent napon, és hogy nem fogjuk bevetni a földet a hetedik esztendőben és elengedünk minden tartozást.

32. És megállapítánk magunkra nézve parancsolatokat: hogy vetünk magunkra harmadrész siklust esztendőnként a mi Istenünk házának szolgálatára,

33. A szent kenyerekre, a szüntelen való ételáldozatra és a szüntelen való égőáldozatra, a szombatokon, újholdak napján viendő áldozatokra, az ünnepnapokra, a szent dolgokra, a bűnért való áldozatokra, hogy mindezek megtisztítsák Izraelt; és a mi Istenünk házának minden munkájára;

34. Sorsot veténk továbbá a fa hozása felől a papok, Léviták és a nép között, hogy hordjuk azt a mi Istenünk házába családaink szerint bizonyos időkben esztendőnként, hogy égjen az Úrnak, a mi Istenünknek oltárán, a mint meg van írva a törvényben,

35. És hogy felviszszük földünknek első zsengéjét és minden gyümölcsének első zsengéjét esztendőnként az Úr házába;

36. Annakfelette fiainknak, barmainknak első fiait, a mint meg van írva a törvényben; továbbá, hogy elviszszük szarvasmarháinknak és juhainknak első fajzásait a mi Istenünk házába a papoknak, a kik szolgálnak a mi Istenünk házában.

37. És a mi lisztjeinknek, felemelt áldozatainknak, minden fa gyümölcsének, mustnak és olajnak zsengéjét felviszszük a papoknak, a mi Istenünk házának kamaráiba, földünknek tizedét pedig a Lévitákhoz; mert ők, a Léviták szedik be a tizedet minden földműveléssel foglalatoskodó városainkban.

38. És legyen a pap, Áron fia a Lévitákkal, midőn a Léviták a tizedet beszedik; és a Léviták vigyék fel a tizednek tizedét a mi Istenünk házába, a tárháznak kamaráiba;

39. Mert a kamarákba kell hozniok Izrael fiainak és Lévi fiainak a gabonának, a mustnak és az olajnak ajándékát, holott vannak a szent edények és az Istennek szolgáló papok, a kapunállók és az énekesek; és mi nem hagyjuk el a mi Istenünknek házát.

*