Könyv: Károli Gáspár - Prédikátor könyve (Préd)

A prédikátor Salamon könyve

Összesen: 12 fejezet.

_________________________________________________________

Könyv: Károli Gáspár - Prédikátor könyve (Préd)

Prédikátor könyve 1. fejezet

1. A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei.

2. Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!

3. Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, mellyel munkálkodik a nap alatt?

4. Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő; a föld pedig mindörökké megmarad.

5. És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad.

6. Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél.

7. Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.

8. Minden dolgok mint fáradoznak, senki ki nem mondhatja; nem elégednék meg a szem látván, sem be nem teljesednék hallásával a fül.

9. A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.

10. Van valami, a miről mondják: nézd ezt, új ez; régen volt már száz esztendőkön át, melyek mi előttünk voltak.

11. Nincs emlékezet az előbbiekről; azonképen az utolsó dolgokról is, melyek jövendők, nem lesz emlékezet azoknál, a kik azután lesznek.

12. Én prédikátor, királya voltam Izráelnek Jeruzsálemben.

13. És adám az én elmémet mindazok vizsgálására és bölcsen való tudakozására, melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló foglalatosság, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy gyötrődjenek vele.

14. Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, és íme minden csak hiábavalóság, és a léleknek gyötrelme!

15. Az egyenetlen meg nem egyenesíthető, és a fogyatkozás meg nem számlálható.

16. Szóltam az én elmémmel, mondván: íme, én naggyá lettem, és gyűjtöttem bölcseséget mindazok felett, a kik fők voltak én előttem Jeruzsálemben, és az én elmém bőven látott bölcseséget és tudományt!

17. Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme.

*