Példabeszédek könyve 13. fejezet

1. A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.

2. A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.

3. A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.

4. Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.

5. A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.

6. Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.

7. Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.

8. Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.

9. Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.

10. Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.

11. A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.

12. A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.

13. Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.

14. A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

15. Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.

16. Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.

17. Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.

18. Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.

19. A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.

20. A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.

21. A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.

22. A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.

23. Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.

24. A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.

25. Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.

*