Könyv: Károli Gáspár - Ruth könyve (Ruth)

Ruth könyve

Összesen 4 fejezet.

_________________________________________________________

Könyv: Károli Gáspár - Ruth könyve (Ruth)

Ruth könyve 1. fejezet

1. És azon napokban, a mikor a bírák bíráskodnak, éhség lett a földön. És elment egy férfi a Júda Betleheméből, hogy Moáb mezején tartózkodjék; ő meg a felesége, és a két fia.

2. A férfi neve Elimélek és felesége neve Naómi; két fiuk neve pedig Mahlon és Kiljon; efrataiak, a Júda Betleheméből valók. És eljutnak Moáb mezejére, és ott vannak.

3. Meghal pedig Elimélek a Naómi férje, és marad ő és az ő két fia.

4. A kik Moábita leányokat vőnek feleségül; az egyiknek neve Orpa, és a másiknak neve Ruth. És ott lakoznak közel tíz esztendeig.

5. Meghalnak ők is mind a ketten, Mahlon is, Kiljon is, és marad az asszony az ő két fia és férje nélkül.

6. Felkel azért ő és az ő menyei, és ő visszatér Moáb mezejéről; mert hallotta vala Moáb mezején, hogy meglátogatta az Úr az ő népét, hogy adjon nékik kenyeret.

7. És kiment arról a helyről, a hol volt, és véle a két menye. És menének az úton, hogy visszatérjenek Júda földére,

8. És monda Naómi az ő két menyének: Menjetek, térjetek vissza, kiki az ő anyjának házához. Cselekedjék az Úr irgalmasságot veletek, a miképpen ti cselekedtetek a megholtakkal és én velem!

9. Adja az Úr tinéktek, hogy találjatok nyugodalmat, kiki az ő férje házában. És megcsókolja őket; és ők nagy fennszóval sírnak.

10. És mondák néki: Bizony mi veled együtt térünk a te népedhez!

11. Naómi pedig mondja: Térjetek vissza leányaim! Miért jönnétek én velem? Hát ugyan vannak-e még fiak az én méhemben, a kik férjeitek lehetnének?

12. Térjetek vissza leányaim! menjetek, mert én már vénebb vagyok, semhogy férjhez mehetnék. Még ha azt mondanám is, hogy van reménységem; még ha ez éjjel férjhez mennék is és szülnék is fiakat:

13. Ugyan megvárhatnátok-e őket, a míg felnőnek? Ugyan megtartóztatnátok-e magatokat miattuk, hogy férjhez ne menjetek? Ne, édes leányaim! Mert nagyobb az én keserűségem, mint a tietek, mert engem talált az Úrnak keze.

14. Azok pedig nagy fennszóval tovább sírnak. És Orpa megcsókolja az ő napát; Ruth azonban ragaszkodik hozzá.

15. Ő pedig monda: Íme a te sógorasszonyod visszatért az ő népéhez, és az ő isteneihez, térj vissza te is a te sógorasszonyod után.

16. Ruth pedig monda: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem.

17. A hol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.

18. Mikor pedig látja, hogy erősködik vele menni, nem szól néki többet.

19. És menének mind a ketten, míglen Betlehembe érkezének. És mikor Betlehembe érkezének, megmozdult az egész város miattuk, és mondák: Nemde nem Naómi ez?

20. És ő monda nékik: Ne hívjatok engem Naóminak, hívjatok inkább Márának, mert nagy keserűséggel illetett engem a Mindenható.

21. Többed magammal mentem el, és elárvultan hozott vissza engemet az Úr; miért hívnátok hát engem Naóminak, holott az Úr ellenem fordult, és a Mindenható nyomorúsággal illetett engemet?

22. Így tért vissza Naómi, és vele a Moábita Ruth, az ő menye, a ki hazatért Moáb mezejéről. Megérkeznek pedig Betlehembe az árpaaratás kezdetén.

*