Könyv: Károli Gáspár - Zakariás könyve (Zak)

Zakariás próféta könyve

Összesen: 14 fejezet.

_________________________________________________________

Könyv: Károli Gáspár - Zakariás könyve (Zak)

Zakariás könyve 1. fejezet

1. Dárius második esztendejében, a nyolcadik hónapban szól az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:

2. Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra.

3. Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mond a Seregeknek Ura.

4. Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, a kikhez az előbbi próféták kiáltottak, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek meg kérlek a ti gonosz utaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem hallgattak meg, és nem figyelmeztek reám, szól az Úr.

5. Atyáitok? Hol vannak ők? És a próféták örökké élnek-e?

6. De az én beszédeim és végzéseim, a melyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-e a ti atyáitokon? És megtértek és azt mondták: A mint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi utaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.

7. A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szól az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:

8. Látom éjszaka, hogy Íme, egy férfiú veres lovon ül vala, és áll vala a mirtusz-fák között, a melyek egy árnyas völgyben vannak; háta mögött pedig veres, tarka és fehér lovak.

9. És mondjam: Mik ezek Uram? És mondja nékem az angyal, aki beszél vala nékem: Én megmutatom néked: mik ezek.

10. Akkor felel az a férfiú, a ki a mirtusz-fák között áll vala, és mondja: Azok ezek, a kiket az Úr küldött, hogy járják be e földet;

11. És felelnek az Úr angyalának, a ki a mirtusz-fák között áll vala, és mondjak: Bejártuk a földet, és Íme. az egész föld vesztegel és nyugodt.

12. Az Úr angyala pedig felel, és mondja: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, a melyekre haragszol immár hetven esztendő óta?

13. És nyájas szavakkal, vigasztaló szókkal felel az Úr az angyalnak, a ki beszél vala velem.

14. És mondja nékem az angyal, a ki beszél vala velem: Kiálts, ezt mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel!

15. De nagy haraggal haragszom és a hivalkodó népekre, a kik kevéssé haragudtam ugyan, de ők gonoszra törtek.

16. Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérőzsinór nyújttatik ki Jeruzsálem felett.

17. Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvigasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!

18. Majd felemelem szemeimet, és Íme, négy szarvat látok.

19. És mondjam az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek? És monda nékem: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát, Izraelt és Jeruzsálemet.

20. Azután mutatta nékem az Úr négy mesterembert.

21. És mondjam: Mit jöttek ezek cselekedni? Ő pedig szól, mondván: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát annyira, hogy senki sem emelheti vala fel fejét: de eljöttek, ezek, hogy elrettentsék őket, hogy letörjék a pogányok szarvait, a ki szarvakkal támadtak vala Júda földe ellen, hogy szétszórják azt.

*