Énekek éneke 5. fejezet

1. Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, szedem az én mirhámat, az én balzsamommal, eszem az én lépes mézemet az én mézemmel, iszom az én boromat az én tejemmel. Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmeseim!
2. Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala, és íme az én szerelmesemnek szava, a ki zörget, mondván: Nyisd meg nékem, én húgom, én mátkám, én galambom, én tökéletesem; mert az én fejem megrakodott harmattal, az én hajam az éjszakának harmatjával!
3. Felelek én: Levetettem ruhámat, hogy-hogy öltözhetném fel? Megmostam lábaimat, mi módon keverném azokat a porba?
4. Az én szerelmesem kezét benyújtja az ajtónak hasadékán, és az én belső részeim megindulnak ő rajta.
5. Felkelek én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam, és az én kezeimről mirha csepeg vala, és az én ujjaimról folyó mirha a závár kilincsére.
6. Megnyitom az én szerelmesemnek; de az én szerelmesem elfordult, elment; az én lelkem megindult az ő beszédén: keresem őt, de nem találom, kiáltom őt, de nem felel nékem!
7. Megtalálnak engem az őrizők, a kik a várost kerülik, megvernek engem, megsebesítenek engem, elveszik az én felöltőmet tőlem a kőfalnak őrizői.
8. Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, ha megtaláljátok az én szerelmesemet, mit mondotok néki? hogy én a szerelem betege vagyok!
9. Micsoda a te szerelmesed egyéb szerelmesek felett, oh asszonyoknak szépe? Micsoda a te szerelmesed egyéb szerelmesek felett, hogy minket ilyen igen kényszerítesz?
10. Az én szerelmesem fejér és piros, tízezer közül is kitetszik.
11. Az ő feje, mint a választott drága megtisztított arany; fodor haja fekete, mint a hollónak.
12. Az ő szemei mint a vízfolyás mellett való galambok, melyek tejben fürödnek, szép teljesen helyeztettek.
13. Az ő orcája hasonlatos a drága füveknek táblájához, a melyeknek illatos plántákat nevelnek; az ő ajkai liliomok, melyekről csepegő mirha folyik.
14. Az ő kezei aranyhengerek; melyek befoglaltattak topázba; az ő teste elefántcsontból való mű, zafírokkal megrakva.
15. Az ő szárai márványoszlopok; melyek tiszta arany talpakra fundáltattak; az ő tekinteti, mint a Libánus; tetszetős mint a cédrusfa.
16. Az ő ínye édességek, és ő mindenestől fogva kívánatos! Ez az én szerelmesem, és ez az én barátom, oh Jeruzsálemnek leányai!
17. Hová ment a te szerelmesed, oh asszonyoknak szépe? hová fordult a te szerelmesed, hogy keressük őt veled együtt?
18. Az én szerelmesem, elment az ő kertébe, a drága füveknek táblái közé, hogy lakozzék a kertekben, és liliomokat szedjen.
19. Én az én szerelmesemé vagyok, és az én szerelmesem enyém, a ki a liliomok közt legeltet.



*