Dániel könyve 2. fejezet

1. És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat lát Nabukodonozor, és nyugtalan lett az ő lelke, és álma félbeszakadt.

2. És mondja a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bűbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az ő álmait; és bemennek azok, és állának a király elé.

3. És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

4. És mondjak a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak és megjelentjük az értelmét.

5. Felel a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

6. Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tőlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

7. Felelnek másodszor, és mondjanak: A király mondja meg az álmot az ő szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

8. Felel a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak időt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

9. Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, csak egy ítélet lehet felőletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idő múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

10. Felelnek a Káldeusok a királynak, és mondjak: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

11. Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király előtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

12. E miatt a király megharagudik és igen felgerjed, és meghagyja, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

13. És a parancsolat kiment, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek.

14. Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felel Arióknak, a királyi testőrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

15. Szól és mondja Arióknak, a király főemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondja a dolgot Dánielnek.

16. És bement Dániel, és kéri a királyt, hogy adjon néki időt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

17. Ekkor Dániel haza mént, és elmondja e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az ő társainak:

18. Hogy kérjenek az egek istenétől irgalmasságot e titok végett, hogy el ne vesszenek Dániel és az ő társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

19. Akkor Dánielnek megjelentetett az a titok éjjeli látásban. Áldja akkor Dániel az egek Istenét.

20. Szól Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő.

21. És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

22. Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a sötétségben; és világosság lakozik vele!

23. Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcsességet és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

24. Bement azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elment azért, és mondja néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vigyél engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

25. Akkor Ariók sietve beviszi Dánielt a király elébe, és mondja: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

26. Szól a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak neveznek: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

27. Felel Dániel a király előtt, és mondja: A titkot, a melyről a király tudakozódik, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak;

28. De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lesz az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

29. Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felől, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

30. Nékem pedig ez a titok nem bölcsességből, a mely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

31. Te láttad, oh király, és íme egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

32. Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,

33. Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből vannak.

34. Nézed vala, a míg egy kő leszakad kéz érintése nélkül, és letöri azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzza azokat.

35. Akkor eggyé zúzódik a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lettek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapja azokat a szél, és helyüket sem találják azoknak. Az a kő pedig, a mely leüti az állóképet nagy heggyé lesz, és betölti az egész földet.

36. Ez az álom, és az értelmét is megmondjuk a királynak.

37. Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott;

38. És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az aranyfej.

39. És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézből való, a mely az egész földön uralkodik.

40. A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas; mert miként a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

41. Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

42. És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz.

43. Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

44. És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

45. Minthogy láttad, hogy a hegyről kő szakad le vala kéz érintése nélkül, és szétzúzza a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lesz; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

46. Akkor Nabukodonozor király arcra borul és imádja Dánielt, és meghagyja, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.

47. Szól a király Dánielnek, és monda: Bizonnyal a ti Istenetek, ő az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentője, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!

48. Akkor a király fölmagasztalja Dánielt, és sok nagy ajándékot ad néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elöljárójává teszi őt.

49. És Dániel kéri a királyt, hogy Sidrákot, Misákot Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.

*