Zakariás könyve 6. fejezet

1. Majd megfordulok és felemelem szemeimet, és látom, hogy Íme négy szekér jön vala ki két hegy közül, és azok a hegyek érc-hegyek.

2. Az első szekérben veres lovak, a második szekérben fekete lovak;

3. És a harmadik szekérben fehér lovak; a negyedik szekérben pedig tarka lovak, erősek.

4. És megszólalok, és mondjam az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek, Uram?

5. Az angyal felel, és mondja nekem: Ezek az égnek négy szele, jőnek az egész föld Ura mellett való szolgálatukból.

6. A melyben a fekete lovak vannak, észak földére mennek, és a fehérek mennek utánuk, a tarkák pedig a dél földére mennek;

7. Az erősek is mennek és kívánják eljárni a földet. És mondja: Menjetek, járjátok el a földet; és eljárják a földet.

8. Majd híva engem, és beszél velem, mondván: Lásd! Az észak földére menők lecsendesítik lelkemet északnak földén.

9. És szól az Úr hozzám, mondván:

10. Végy a számkivetésből valóktól: Heldaitól, Tóbiástól és Jedajától; és menj be azon a napon, menj be Jósiának, a Sefániás fiának házába, a kik Babilonból jöttek,

11. Végy ugyanis ezüstöt és aranyat, csinálj koronákat, és tedd Jósuának, a Jehosadák fiának, a főpapnak fejére!

12. És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Íme, egy férfiú, a neve Csemete, mert csemete támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát!

13. Mert ő fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az ő dicsősége, és ülni és uralkodni fog az ő székében, és pap is lesz az ő székében, és békesség tanácsa lesz kettejük között.

14. És a koronák legyenek Hélemnek, Tóbiásnak, Jedajának és Hénnek, a Sefániás fiának emlékjelei az Úr templomában.

15. És a messze lakók eljönnek és építenek az Úr templomában, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok. Így lesz, ha hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára!

*