Bírák könyve 13. fejezet

1. Az Izrael fiai pedig újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt, azért az Úr őket a Filiszteusoknak kezébe adá negyven esztendeig.

2. És élt ebben az időben egy férfiú Czórából, a Dán nemzetségéből való, névszerint Manoah, kinek felesége magtalan volt, és nem szült.

3. És megjelent az Úrnak angyala az asszonynak, és monda néki: Íme most magtalan vagy, és nem szültél; de terhes leszel, és fiat szülsz.

4. Azért most megóvjad magad, és ne igyál se bort, se más részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant.

5. Mert íme terhes leszel, és fiat szülsz, és beretva ne érintse annak fejét, mert Istennek szenteltetett lesz az a gyermek anyjának méhétől fogva, és ő kezdi majd megszabadítani Izraelt a Filiszteusok kezéből.

6. És elment az asszony, és elbeszélte ezt férjének, mondván: Istennek egy embere jött hozzám, kinek tekintete olyan volt, mint az Isten angyalának tekintete, igen rettenetes, úgy hogy meg sem mertem kérdezni, hogy honnan való, és ő sem mondotta meg nékem a nevét.

7. És monda nékem: Íme terhes leszel, és fiat fogsz szülni; azért most se bort, se más részegítő italt ne igyál, és semmi tisztátalant ne egyél, mert Istennek szentelt lesz az a gyermek, anyja méhétől fogva halála napjáig.

8. Manoah pedig az Úrhoz könyörgött, és monda: Kérlek, Uram! az Istennek amaz embere, a kit küldtél volt, hadd jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel.

9. És meghallgatja az Isten Manoah kérését, mert az Istennek angyala megint eljött az asszonyhoz, mikor az a mezőn ült, és az ő férje Manoah nem volt vele.

10. Akkor az asszony elsietett, és elfutott, és elbeszéli férjének, és monda néki: Íme megjelent nékem az a férfiú, a ki a múltkor hozzám jött.

11. És felkelt, és elment Manoah az ő felesége után, és mikor odaért ahhoz a férfiúhoz, monda néki: Te vagy-e az a férfiú, a ki ez asszonnyal beszéltél? És monda: Én vagyok.

12. És monda Manoah: Ha beteljesedik ígéreted, miként bánjunk a gyermekkel, és mit cselekedjék ő?

13. Az Úrnak angyala pedig monda Manoáhnak: Mindentől, a mit csak mondottam az asszonynak, őrizkedjék.

14. Mindabból, a mi csak a bortermő szőlőből származik, ne egyék, és bort és más részegítő italt ne igyék, és semmi tisztátalant ne egyék. Mindazt, a mit parancsoltam néki, tartsa meg.

15. És monda Manoah az Úr angyalának: Kérlek, hadd tartóztassunk meg téged, hogy készítsünk néked egy kecskegödölyét.

16. De az Úrnak angyala így szólt Manoáhhoz: Ha megmarasztasz is, nem eszem kenyeredből, és ha áldozatot készítesz, az Úrnak áldozd azt. Mert Manoah nem tudta, hogy az Úrnak angyala vala.

17. És monda Manoah az Úr angyalának: Kicsoda a te neved, hogy ha majd beteljesedik a te beszéded, tisztességgel illethessünk téged.

18. És monda néki az Úrnak angyala: Miért kérdezősködöl nevem után, a mely olyan csodálatos?

19. Mikor aztán Manoah a kecskegödölyét és ételáldozatot vette, és megáldozza azt egy sziklán az Úrnak: csodadolgot cselekedett Manoahnak és feleségének szeme láttára:

20. Tudniillik, mikor a láng felcsapott az oltárról az ég felé, az oltár lángjában felszállott az Úrnak angyala. Mikor pedig ezt meglátták Manoah és az ő felesége, arccal a földre borultak.

21. És többé nem jelent meg az Úrnak angyala Manoáhnak és feleségének. Ekkor tudta meg Manoah, hogy az Úrnak angyala volt az.

22. És monda Manoah az ő feleségének: Meghalván meghalunk, mert az Istent láttuk.

23. Akkor monda néki az ő felesége: Ha meg akart volna ölni az Úr minket, nem fogadta volna el kezünkből az egészen égőáldozatot és az ételáldozatot, és nem mutatta volna nékünk mindezeket, sem pedig nem hallatott volna velünk ilyeneket.

24. És szült az asszony fiat, és nevezi annak nevét Sámsonnak, és felnevekedik a gyermek, és megáldja őt az Úr.

25. És kezdi az Úrnak lelke őt indítani a Dán táborában, Czóra és Estháol között.

*