Bírák könyve 3. fejezet

1. Ezek pedig a pogányok, a kiket meghagyott az Úr, hogy azok által kísértse Izraelt, azokat a kik nem ismerték a Kánaánért való harcokat,

2. Csak azért, hogy az Izrael fiainak nemzetségei megismerjék, hogy tanítsa őket hadakozásra, csak azokat, a kik azelőtt ezt nem tudták:

3. A Filiszteusok öt fejedelemsége, a Kananeusok mindnyájan, és a Sidoniusok, meg a Khivveusok, a kik a Libanon hegyén laknak, a Baálhermon hegyétől fogva Hamath bemeneteléig.

4. Kik azért hagyattak meg, hogy megkísértse általuk az Úr Izraelt, hogy meglássa, vajon engedelmeskednek-e az Úr parancsolatainak melyeket parancsolt az ő atyáiknak Mózes által?

5. Így az Izrael fiai a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok között laktak,

6. És azok leányait vették magoknak feleségül, a saját leányaikat pedig oda adták azok fiainak, és szolgálák azoknak isteneit.

7. És gonoszul cselekedtek az Izrael fiai az Úr szemei előtt, és elfelejtkeznek az Úrról, az ő Istenükről, és a Baáloknak és Aseráknak szolgáltak.

8. Ezért felgerjedett az Úrnak haragja az Izrael ellen, és adá őket Kusán-Risathaimnak, Mesopotámia királyának kezébe, és nyolc évig szolgáltak az Izrael fiai Kusán-Risathaimnak.

9. Ekkor az Úrhoz kiáltanak az Izrael fiai, és az Úr szabadítót támasztott az Izrael fiainak, aki megszabadítja őket: Othnielt, Kénáz fiát, Káleb öccsét.

10. És az Úrnak lelke vala ő rajta, és bíráskodott Izraelben, és a mint kiméne a hadra, az Úr kezébe adta Kusán-Risathaimot, Mesopotámia királyát, és ránehezült keze Kusán-Risathaimra.

11. És megnyugszik a föld negyven esztendeig, és meghalt Othniel, a Kénáz fia.

12. De az Izrael fiai ismét gonoszul cselekednek az Úr szemei előtt, és megerősítette az Úr Eglont, Moáb királyát Izrael ellen, azért, mert gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt.

13. Ez magához gyűjtötte Ammonnak és Amáleknek fiait, és elment, és megverte Izraelt, és elfoglalták a pálmák városát.

14. És szolgálák az Izrael fiai Eglont, a Moáb királyát tizennyolc esztendeig.

15. Ekkor megint az Úrhoz kiáltottak Izrael fiai, és az Úr szabadítót támasztott nékik: Ehudot, Gérának fiát, ki Jemininek volt a fia, a ki suta volt. És mikor az Izrael fiai ajándékot küldenek általa Eglonnak, Moáb királyának,

16. Ehud szerez magának egy kétélű kardot, egy singnyi hosszút, és azt az ő ruhája alatt a jobb tomporára övezé.

17. És bemutatja az ajándékot Eglonnak, Moáb királyának. Eglon pedig igen kövér ember vala.

18. És lőn, hogy mikor elvégezi az ajándék bemutatását, elbocsátja az embereket, a kik az ajándékot vitték vala.

19. Ő maga pedig visszatért a Gilgál közelében lévő kőbányáktól és monda: Titkos beszédem van veled, óh király! És ez monda: Hallgass! és kimennek előle mindnyájan, kik állanak vala körülötte.

20. És Ehud akkor ment be hozzá, mikor épen az ő hűsölő felházában ült magányosan, és monda Ehud néki: Istennek beszéde van nálam te hozzád. És fölkel az a királyi székből.

21. Akkor kinyújtja Ehud az ő balkezét, és kirántja kardját a jobb tomporáról, és beleüti azt annak hasába.

22. És beméne még a markolatja is a vasa után és berekeszté a háj a fegyver vasát, mert nem vonta ki a kardot annak hasából, sőt átment annak vékonyán.

23. Általméne pedig Ehud a csarnokon, minekutána bevonta maga után a felház ajtait, és bezárta.

24. A mint ő kiméne, jövének annak szolgái, és látják, hogy íme a felház ajtai be vannak zárva, és mondának: Bizonyára szükségét végzi a hűsölő kamarájában.

25. De mikor váltig várakoztak és íme nem nyitotta meg a felház ajtaját, fogják a kulcsot és megnyitják: és íme az ő uruk ott feküdt a földön halva.

26. Ehud pedig elmenekült vala, míg azok késedelmeznek, és elhaladván a kőbányák mellett, Szeiráhba futott.

27. És a mikor oda megérkezett, kürtjébe fújt az Efraim hegyén, és alámennek ő vele az Izrael fiai a hegyről, és ő előttük.

28. És monda nékik: Jertek utánam, mert kezetekbe adta az Úr a ti ellenségeteket, Moábot. És levonultak ő utána, és elfoglalják a Jordán réveit, melyek Moáb felé vezettek, és nem engedtek azokon senkit általkelni.

29. És leöltek a Moábiták közül akkor mintegy tízezer embert, mind erős és vitéz férfiakat, úgy hogy egy sem menekült el.

30. Így aláztatott meg Moáb abban az időben Izrael keze alatt. És megnyugszik a föld nyolcvan esztendeig.

31. Ő utána pedig Sámgár, Anáthnak fia volt bíró, a ki hatszáz Filiszteus férfiút ölt meg egy ökörösztökével, és megszabadítja ő is Izraelt.

*