Bírák könyve 4. fejezet

1. De az Izrael fiai azután is gonoszul cselekednek az Úrnak szemei előtt, mikor Ehud meghalt.

2. Azért adá őket az Úr Jábinnak, a Kanaán királyának kezébe, a ki Hásorban uralkodott; seregének vezére pedig Sisera volt. Ez a pogányok városában, Harósethben lakott.

3. És kiáltanak az Izrael fiai az Úrhoz, mert kilencszáz vas-szekere volt, és húsz esztendeig zsarnokoskodott az Izrael fiai felett erőszakkal.

4. Ebben az időben Debóra, a prófétanő, a Lappidoth felesége volt bíró Izraelben.

5. És ő a Debóra-pálmája alatt lakott Ráma és Béthel között, az Efraim hegyén, és ide jöttek fel hozzá az Izrael fiai törvényre.

6. És elkülde és hivatá Bárákot, az Abinoám fiát, Kedes-Nafthaliból, és monda néki: Avagy nem parancsolta-e meg az Úr, Izraelnek Istene: Menj és vonulj fel a Thábor hegyére, és végy magadhoz tízezer embert a Nafthali és a Zebulon fiai közül?

7. És te ellened kihozom a Kison patakjához Siserát, Jábin hadvezérét, az ő szekereit és seregét, és kezedbe adom őt.

8. És monda néki Bárák: Ha velem jössz, elmegyek; de ha nem jössz el velem, én sem megyek.

9. Ki felele: Elmenvén elmegyek te veled, csakhogy nem a tied lesz a dicsőség az útban, a melyre mégy, mert asszony kezébe adja az Úr Siserát. És felkele Debora, és elméne Bárákkal Kedes felé.

10. Összegyűjti annakokáért Bárák Zebulont és Nafthalit Kedesbe, és elvitt magával tízezer embert, és elmegy vele Debóra is.

11. A Keneus Héber pedig elvált a Keneusoktól, Hobábnak, a Mózes ipának fiaitól, és sátorát a Saanaim tölgyesénél vonta fel, mely Kedes mellett van.

12. Hírül vivék pedig Siserának, hogy Bárák, az Abinoám fia felvonult a Thábor hegyére.

13. Egybegyűjti azért Sisera minden szekereit, a kilencszáz vas-szekeret, és egész népét, mely vele volt, a pogányok városából, Harósethből, a Kison patakjához.

14. És monda Debora Báráknak: Kelj fel, mert ez a nap az, a melyen kezedbe adja az Úr Siserát! hisz maga az Úr vezet téged! És alájöve Bárák a Thábor hegyéről, és a tízezer ember ő utána.

15. És megrettenté az Úr Siserát minden szekereivel és egész táborával fegyvernek élivel Bárák előtt, annyira, hogy Sisera leugrott szekeréről, és gyalog futott.

16. Bárák pedig a szekereket és a tábort egész Harósethig, a pogányok városáig űzi, és Siserának egész tábora elhullt fegyvernek éle miatt, még csak egyetlen egy sem maradt meg.

17. Sisera pedig gyalog futott Jáhelnek, a Keneus Héber feleségének sátoráig, mert béke volt Jábin között, Hásor királya között, és a Keneus Héber háznépe között.

18. És kiméne Jáhel Sisera elé, és monda néki: Jöjj be Uram, jöjj be hozzám, ne félj! És betért ő hozzá a sátorba, és betakará őt lasnakkal.

19. Az pedig monda néki: Adj kérlek innom egy kis vizet, mert szomjúhozom. És megnyit ez egy tejes tömlőt, és ad néki inni, és betakará őt.

20. És az annakfelette monda néki: Állj a sátor ajtajába, és ha valaki jönne és kérdezne, és ezt mondaná: Van-e itt valaki? mondjad: Nincsen!

21. Ekkor Jáhel, a Héber felesége vevé a sátorszöget, és pörölyt vőn kezébe, és beméne ő hozzá halkan, és beveri a szöget halántékába, úgy hogy beszegeződik a földbe. Amaz pedig nagy fáradtság miatt mélyen aludt vala, és így meghal.

22. És íme, a mint Bárák űzve keresné Siserát, Jáhel kiméne elébe, és monda néki: Jöszte és megmutatom néked az embert, akit keresel. És beméne ő hozzá, és íme Sisera ott feküdt halva, és a szög halántékában.

23. Így alázta meg Isten azon a napon Jábint, a Kanaán királyát az Izrael fiai előtt.

24. Az Izrael fiainak keze pedig mind jobban ránehezedett Jábinra, a Kanaán királyára, mígnem kiirtották Jábint, a Kanaán királyát.

*