Jób könyve 12. fejezet

1. Felele erre Jób, és monda:

2. Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!

3. Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?

4. Kikacagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikacagják az igazat, az ártatlant!

5. A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.

6. A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.

7. Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.

8. Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.

9. Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?

10. A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.

11. Nemde nem a fül próbálja-e meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?

12. A vén emberekben van-e a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-e?

13. Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.

14. Íme, a mit leront, nem az épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.

15. Íme, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.

16. Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.

17. A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.

18. A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.

19. A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.

20. Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.

21. Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.

22. Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.

23. Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.

24. Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.

25. És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.

*