Könyv: Károli Gáspár - Jób könyve (Jób)

Jób könyve

Összesen: 42 fejezet.

_________________________________________________________

Könyv: Károli Gáspár - Jób könyve (Jób)

Jób könyve 1. fejezet

1. Vala Úz földén egy ember, a kinek Jób vala a neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélő vala és bűn-gyűlölő.

2. Születék pedig néki hét fia és három leánya.

3. És vala az ő marhája: hétezer juh, háromezer teve és ötszáz igabarom és ötszáz szamár; cselédje is igen sok vala, és ez a férfiú nagyobb vala keletnek minden fiánál.

Jób könyve 2. fejezet

1. Lőn pedig, hogy egy napon eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt. Eljöve a Sátán is közöttök, hogy udvaroljon az Úr előtt.

2. És monda az Úr a Sátánnak: Honnét jösz? És felele a Sátán az Úrnak, és monda: Körülkerültem és át meg átjártam a földet.

3. Monda pedig az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs a földön olyan, mint ő; feddhetetlen, igaz, istenfélő, bűngyűlölő.

Jób könyve 3. fejezet

1. Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.

2. És szóla Jób, és monda:

3. Vesszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.

4. Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.

5. Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.

Jób könyve 4. fejezet

1. És felele a témáni Elifáz, és monda:

2. Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-e? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?

3. Íme sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;

4. A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;

5. Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!

6. Nem bizodalmad-e a te istenfélelmed, s nem reménységed-e utaidnak becsületessége?

Jób könyve 5. fejezet

1. Kiálts csak! Van-e, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?

2. Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.

3. Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.

4. Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.

5. A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.

Jób könyve 6. fejezet

1. Jób pedig felele, és monda:

2. Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!

3. Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.

4. Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettenései ostromolnak engem.

5. Ordít-e a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-e az ökör az ő abrakja mellett?

Jób könyve 7. fejezet

1. Nem rabszolga élete van-e az embernek a földön, és az ő napjai nem olyanok-e, mint a béresnek napjai?

2. A mint a szolga kívánja az árnyékot, és a mint a béres reményli az ő bérét:

3. Úgy részesültem én keserves hónapokban, és nyomorúságnak éjszakái jutottak számomra.

4. Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek föl? de hosszú az estve, és betelek a hánykolódással reggeli szürkületig.

5. Testem férgekkel van fedve és a pornak piszokjával; bőröm összehúzódik és meggennyed.

Jób könyve 8. fejezet

1. Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:

2. Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?

3. Elforgatja-e Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-e az igazságot?

4. Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.

5. De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;

6. Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.

Jób könyve 10. fejezet

1. Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.

2. Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!

3. Jó-e az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?

4. Testi szemeid vannak-e néked, és úgy látsz-e te, a mint halandó lát?

5. Mint a halandónak napjai, olyanok-e a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?

Jób könyve 11. fejezet

1. Felele a Naamából való Czófár, és monda:

2. A sok beszédre ne legyen-e felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-e igaza?

3. Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!

4. Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.

5. De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!

6. És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.

Jób könyve 12. fejezet

1. Felele erre Jób, és monda:

2. Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!

3. Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?

4. Kikacagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikacagják az igazat, az ártatlant!

5. A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.

Jób könyve 13. fejezet

1. Íme, mindezeket, látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

2. A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

3. Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elott kivánom védeni ügyemet.

4. Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

5. Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

6. Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

Jób könyve 14. fejezet

1. Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.

2. Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.

3. Még az ilyen ellen is felnyitod-e szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-e engem?

4. Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

5. Nincsenek-e meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.

Jób könyve 15. fejezet

1. Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:

2. Vajjon a bölcs felelhet-e ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-e a hasát keleti széllel?

3. Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.

4. Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!

5. Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.

Jób könyve 16. fejezet

1. Felele pedig Jób, és monda:

2. Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!

3. Vége lesz-e már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy így felelsz?

4. Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;

5. Erősíthetnélek titeket csak a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené fájdalmatokat.

Jób könyve 17. fejezet

1. Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.

2. Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?

3. Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.

4. A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

5. Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.

6. A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

Jób könyve 18. fejezet

1. Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

2. Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.

3. Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

4. Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-e a föld, és felszakasztatik-e a kőszikla helyéről?

5. Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.

Jób könyve 19. fejezet

1. Felele pedig, Jób, és monda:

2. Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

3. Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

4. Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

5. Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

6. Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

Jób könyve 20. fejezet

1. Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

2. Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

3. Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

4. Tudod-e azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

5. Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

Jób könyve 21. fejezet

1. Felele pedig Jób, és monda:

2. Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.

3. Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.

4. Avagy én embernek panaszolkodom-e? Miért ne volna hát keserű a lelkem?

5. Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.

6. Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

Jób könyve 22. fejezet

1. Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:

2. Az Istennek használ-e az ember? Sőt önmagának használ az okos!

3. Gyönyörűségére van-e az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-e, hogy feddhetetlenül jársz?

4. A te isteni félelmedért fedd-e téged, és azért perel-e veled?

5. Avagy nem sok-e a te gonoszságod, és nem véghetetlen-e a te hamisságod?

6. Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.

Jób könyve 23. fejezet

1. Felele pedig Jób, és monda:

2. Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.

3. Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.

4. Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.

5. Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.

6. Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-e velem?

Jób könyve 24. fejezet

1. Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő büntetésének idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő ítéletének napjait?!

2. A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.

3. Az árvák szamarát elhajtják, és az özvegynek ökrét zálogba viszik.

4. Lelökik az útról a szegényeket, és a föld nyomorultjai együtt lappanganak.

5. Íme, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.

Jób könyve 25. fejezet

1. Felele pedig a Sukhból való Bildád, és monda:

2. Hatalom és fenség az övé, a ki békességet szerez az ő magasságaiban.

3. Van-e száma az ő sereginek és kire nem kél fel az ő világossága?

4. Hogy-hogy lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytól született?

5. Nézd a holdat, az sem ragyogó, még a csillagok sem tiszták az ő szemei előtt.

6. Mennyivel kevésbé a halandó, a ki féreg, és az embernek fia, a ki hernyó.

Jób könyve 26. fejezet

1. Jób pedig felele, és monda:

2. Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!

3. Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!

4. Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?

5. A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.

6. Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.

7. Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

Jób könyve 27. fejezet

1. Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:

2. Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,

3. Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

4. Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!

5. Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.

Jób könyve 28. fejezet

1. Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

2. A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érccé olvasztják.

3. Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

4. Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

5. Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tőz által;

6. Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

Jób könyve 29. fejezet

1. Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:

2. Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!

3. Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;

4. A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!

5. Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;

6. Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;

7. Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:

8. Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.

Jób könyve 30. fejezet

1. Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.

2. Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!

3. Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.

4. A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.

5. Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.

Jób könyve 31. fejezet

1. Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

2. És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

3. A vagy nem az istentelent illeti-e romlás, és nem a gonosztevőt-e veszedelem?

4. Avagy nem láthatta-e utaimat, és nem számlálhatta-e meg lépéseimet?

5. Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

6. Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

Jób könyve 32. fejezet

1. Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:

2. Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

3. De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

4. Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.

Jób könyve 33. fejezet

1. No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

2. Íme, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

3. Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

4. Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

5. Ha tudsz, cáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!

6. Íme, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

Jób könyve 34. fejezet

1. És szóla Elihu, és monda:

2. Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!

3. Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.

4. Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?

5. Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.

6. Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!

Jób könyve 35. fejezet

1. Tovább is felele Elihu, és monda:

2. Azt gondolod-e igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?

3. Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?

4. Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.

5. Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!

6. Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki?

Jób könyve 36. fejezet

1. És folytatá Elihu, és monda:

2. Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.

3. Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.

4. Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.

5. Íme, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.

6. Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.

Jób könyve 37. fejezet

1. Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!

2. Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

3. Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

4. Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.

5. Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre!

Jób könyve 38. fejezet

1. Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2. Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3. Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4. Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5. Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-e; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6. Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7. Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

Jób könyve 39. fejezet

1. Vadászol-e prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-e;

2. Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

3. Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?

4. Tudod-e a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-e a szarvasok fajzását?

5. Megszámláltad-e a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-e az ellésök idejét?

Jób könyve 40. fejezet

1. Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:

2. Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!

3. Avagy semmivé teheted-e te az én igazságomat; kárhoztathatsz-e te engem azért, hogy te igaz légy?

4. És van-e ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-e, mint ő?

5. Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!

Jób könyve 41. fejezet

1. Kihúzhatod-e a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-e a nyelvét kötéllel?

2. Húzhatsz-e gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-e?

3. Vajjon járul-e elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-e hozzád sima beszédekkel?

4. Vajjon frigyet köt-e veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?

5. Játszhatol-e vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-e?

6. Alkudozhatnak-e felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-e azt?

Jób könyve 42. fejezet

1. Jób pedig felele az Úrnak, és monda:

2. Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, a mit elgondoltál.

3. Ki az - mondod - a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.

4. Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek; én kérdezlek, te pedig taníts meg engem!

5. Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged.