Jób könyve 18. fejezet

1. Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

2. Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.

3. Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

4. Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-e a föld, és felszakasztatik-e a kőszikla helyéről?

5. Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.

6. A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövetnéke kialszik felette.

7. Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.

8. Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.

9. A sarka tőrbe akad, és kelepce fogja meg őt.

10. Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.

11. Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.

12. Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.

13. Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

14. Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.

15. Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.

16. Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.

17. Emlékezete elvész a földről, még az utcákon sem marad fel a neve.

18. A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.

19. Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.

20. Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.

21. Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.

*