Jób könyve 8. fejezet

1. Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:

2. Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?

3. Elforgatja-e Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-e az igazságot?

4. Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.

5. De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;

6. Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.

7. És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.

8. Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!

9. Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.

10. Nem tanítanak-e meg azok téged? Nem mondják-e meg néked, és nem beszélik-e meg szívök szerint néked?!

11. Felnövekedik-e a káka mocsár nélkül, felnyúlik-e a sás víz nélkül?

12. Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.

13. Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.

14. Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.

15. Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.

16. Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.

17. Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.

18. Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!

19. Íme ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.

20. Íme az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.

21. Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.

22. Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

*