Sámuel 1. könyve 13. fejezet

1. Saul harminc éves volt, mikor királlyá lett és mikor uralkodik az Izrael felett két esztendeig,

2. Választ Saul magának az Izrael közül háromezer embert, és kétezer Saullal vala Mikmásban és Béthel hegységén, ezer pedig Jonathánnal volt Gibeában, a Benjámin városában; a népnek többi részét pedig elbocsátja, kit-kit a maga hajlékába.

3. És Jonathán megveri a Filiszteusoknak előőrsét, mely Gébában vala, és meghallották ezt a Filiszteusok; Saul pedig megfúvatta a trombitát az egész országban, mondván: Hallják meg a zsidók!

4. És meghallotta egész Izrael, hogy azt mondák: Megverte Saul a Filiszteusok előőrsét, és gyűlöletessé vált Izrael a Filiszteusok előtt. A nép pedig egybegyűl Saul mellé Gilgálba.

5. Összegyűlnek a Filiszteusok is, hogy harcoljanak Izrael ellen; harmincezer szekér és hatezer lovas volt, a nép pedig oly sok volt, mint a tenger partján lévő föveny; és feljönnek és tábort ütnek Mikmásnál, Béth-Aventől keletre.

6. Mikor pedig Izrael férfiai látták, hogy bajban vannak - mert a nép szorongattatott -: elrejtőzik a nép a barlangokba, a bokrok és kősziklák közé, sziklahasadékokba és vermekbe.

7. És a zsidók közül némelyek általmennek a Jordánon, Gád és Gileád földére. Saul pedig még Gilgálban volt, és az egész nép, mely mellette vala, rettegett.

8. És várakozik hét napig, a Sámuel által meghagyott ideig, de Sámuel nem jött el Gilgálba, a nép pedig elszéled mellőle.

9. Akkor monda Saul: Hozzátok ide az égőáldozatot és a hálaáldozatokat. És égőáldozatot tőn.

10. És mikor elvégezte az égőáldozatot; íme megérkezik Sámuel, és Saul eleibe ment, hogy köszöntse őt.

11. És monda Sámuel: Mit cselekedtél?! Saul pedig felel: Mikor láttam, hogy a nép elszéled mellőlem, és te nem jöttél el a meghagyott időre, a Filiszteusok pedig összegyűlnek már Mikmásban,

12. Azt mondám: Mindjárt reám törnek a Filiszteusok Gilgálban, és én az Úrnak színe előtt még nem imádkoztam; bátorságot veszek azért magamnak és megáldozom az égőáldozatot.

13. Akkor monda Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél; nem tartottad meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatját, melyet parancsolt néked, pedig most mindörökre megerősítette volna az Úr a te királyságodat Izrael felett.

14. Most azonban a te királyságod nem lesz állandó. Keresett az Úr magának szíve szerint való embert, a kit az ő népe fölé fejedelmül rendelt, mert te nem tartottad meg, a mit az Úr parancsolt néked.

15. Felkel ezután Sámuel, és elment Gilgálból Benjámin városába, Gibeába. És Saul megszámlálta a népet, mely körülötte található volt, mintegy hatszáz embert.

16. Saul pedig és az ő fia, Jonathán és a nép, mely körülöttük található vala, Benjámin városában, Gébában tartózkodnak, és a Filiszteusok Mikmásnál táboroznak.

17. Akkor a Filiszteusok táborából egy dúló sereg vált ki három csapatban; az egyik csapat az Ofra felé vivő útra fordult Suál földének;

18. A másik csapat a Bethoron felé vivő útra fordul; a harmadik csapat pedig a határ felé vivő útra fordult, mely a Sebóim völgyén át a pusztáig terjed.

19. És kovácsot egész Izrael földén nem lehetett találni, mert a Filiszteusok azt mondák: Ne csinálhassanak a zsidók szablyát vagy dárdát.

20. És egész Izraelnek a Filiszteusokhoz kellett lemenni, hogy megélesítse ki-ki a maga kapáját, szántóvasát, fejszéjét és sarlóját,

21. (Minthogy megtompulnak a kapák, szántóvasak, a háromágú villa és a fejszék) és hogy az ösztökét kiegyenesítsék.

22. Azért az ütközet napján az egész népnél, mely Saullal és Jonathánnal vala, sem szablya, sem dárda nem találtatik, hanem csak Saulnál és az ő fiánál Jonathánnál volt található.

23. És a Filiszteusok előőrse kijött Mikmás szorosához.

*