Királyok 1. könyve 11. fejezet

1. Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Fáraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait,

2. Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izrael fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.

3. És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét.

Királyok 1. könyve 12. fejezet

1. És elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt fel az egész Izrael, hogy királlyá tegyék őt.

2. Mikor pedig meghallotta ezt Jeroboám, a Nébát fia, (a ki még Egyiptomban volt, a hová futott volt Salamon király elől, és Egyiptomban tartozkodék Jeroboám,

3. És hozzá küldvén, elhivaták őt); elmenének Jeroboám és az Izrael egész gyülekezete, és szólának Roboámnak, mondván:

4. A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát, és a nehéz igát, a melyet mi reánk vetett, és szolgálunk néked.

Királyok 1. könyve 13. fejezet

1. És íme Isten embere jöve fel Júdából Béthelbe, az Úrnak intésére, és Jeroboám ott állott az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson.

2. És kiálta az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár! ezt mondja az Úr: íme egy fiú születik a Dávid házából, a kinek neve Józsiás lészen, a ki megáldozza rajtad a magaslatok papjait, a kik most te rajtad tömjéneznek, és emberek csontjait égetik meg rajtad,

3. És ugyanazon napot csudát tőn, mondván: E lészen jegye, hogy az Úr mondotta légyen ezt: íme az oltár meghasad, és kiomol a hamu, mely rajta van.

Királyok 1. könyve 14. fejezet

1. Ebben az időben megbetegedék Abija, a Jeroboám fia.

2. És monda Jeroboám az ő feleségének: Kelj fel most, és változtasd meg öltözetedet, hogy meg ne ismerjék, hogy te vagy Jeroboám felesége, és menj el Silóba: Íme ott van Ahija próféta, a ki nékem megmondotta volt, hogy királlyá leszek e népen.

3. És végy magadhoz tíz kenyeret és pogácsát, és egy edényben mézet, és menj el hozzá; ő majd megmondja néked, mi történik a gyermekkel.

Királyok 1. könyve 15. fejezet

1. Jeroboám királynak, a Nébát fiának tizennyolcadik esztendejében Abija lett a király Júdában.

2. És három esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve Maaka, az Abisálom leánya.

3. És járt az ő atyjának minden bűneiben, a melyeket ő előtte cselekedett, és nem volt az ő szíve olyan tökéletes az ő Urához Istenéhez, mint Dávidnak, az ő atyjának szíve.

4. De mindazáltal Dávidért adott néki az Úr az ő Istene szövétneket Jeruzsálemben: felmagasztalván az ő fiát ő utána és Jeruzsálemet megerősítvén;

5. Mert Dávid azt cselekedte, a mi kedves volt az Úr szemei előtt, és el nem távozott azoktól, a melyeket parancsolt néki az ő életének minden idejében, kivéve a Hitteus Uriás dolgát.

Királyok 1. könyve 16. fejezet

1. Lőn azonban az Úrnak beszéde Jéhuhoz, a Hanáni fiához, Baása ellen, mondván:

2. Mivelhogy téged felemeltelek a porból, és fejedelemmé tettelek téged az én népemen, az Izraelen, te pedig a Jeroboám útján jársz, és bűnbe ejted az én népemet, az Izraelt, hogy engem haragra indítsanak az ő vétkeikkel:

3. Íme én elvetem Baása maradékait, és az ő háza maradékait, és olyanná teszem a te házadat, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát.

Királyok 1. könyve 17. fejezet

1. És szóla Thesbites Illés, a Gileád lakói közül, Akhábnak: Él az Úr, az Izrael Istene, a ki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.

2. És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:

3. Menj el innét, és menj napkelet felé, és rejtezzél el a Kérith patakja mellett, mely a Jordán felé folyik.

4. És a patakból lesz néked italod; a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy tápláljanak téged ott.

Királyok 1. könyve 18. fejezet

1. És lőn sok idő multán, a harmadik esztendőben, az Úrnak beszéde Illéshez, mondván: Menj el, mutasd meg magadat Akhábnak, és esőt adok a föld színére.

2. És elméne Illés, hogy megmutassa magát Akhábnak. Nagy éhség volt pedig Samariában.

3. És Akháb hivatá Abdiást, a ki az ő házának gondviselője volt. (Abdiás pedig felette igen féli vala az Urat;

4. Mert mikor Jézabel megölette az Úr prófétáit, Abdiás száz prófétát vett oltalmába, és rejtette el ötvenenként egy-egy barlangba, és ott táplálta őket kenyérrel és vízzel).

Királyok 1. könyve 19. fejezet

1. És Akháb elbeszélé Jézabelnek mindazokat, a melyeket Illés cselekedett és a többek között, hogy hogyan ölte meg mind a prófétákat fegyverrel.

2. És követet külde Jézabel Illéshez, mondván: Ezt cselekedjék velem az istenek és úgy segéljenek, ha holnap ilyenkor úgy nem cselekszem a te életeddel, mint a hogy te cselekedtél azoknak életekkel mind egyig.

3. A mit mikor megértett, felkelvén elméne, vigyázván az ő életére.

Királyok 1. könyve 20. fejezet

1. És Benhadád, Siria királya összegyűjté egész seregét, és harminckét király volt ő vele és nagyon sok ló és szekér, és felméne és megszállá Samariát, és ostromolni kezdte azt.

2. És követeket küldött Akhábhoz, az Izrael királyához a városba;

3. És azt izené néki: Azt mondja Benhadád: A te ezüstöd és aranyad az enyém, a te feleségeid is és a te szép fiaid is az enyémek.

4. És felele az Izrael királya, és monda: A mint megmondottad uram, király, tiéd vagyok mindenekkel, a melyeket bírok.