Könyv: Károli Gáspár Krónikák 2. könyve.

Krónika második könyve

Összesen: 36 fejezet.

_________________________________________________________

Könyv: Károli Gáspár Krónikák 2. könyve.

Krónikák 2. könyve 1. fejezet

1. Megerősödék királyságában Salamon, a Dávid fia; és az Úr az ő Istene vele volt, és őt igen felmagasztalá.

2. És szóla Salamon az egész Izrael népének, ezredeseknek, századosoknak, a bíráknak és az egész Izrael minden előljáróinak és a családfőknek,

3. Hogy elmennének Salamon és az egész gyülekezet ő vele a magaslatra, mely Gibeonban vala; mert ott volt az Isten gyülekezetének sátora, melyet Mózes, az Úr szolgája csinált vala a pusztában;

4. De az Isten ládáját Dávid már felvitte volt Kirját-Jeárimból arra a helyre, melyet készített számára Dávid; mert sátort állított fel számára Jeruzsálemben.

Krónikák 2. könyve 2. fejezet

1. Elvégezé Salamon magában, hogy az Úr nevének házat építene, és magának királyi palotát.

2. És rendele Salamon hetvenezer férfit teherhordásra, nyolcvanezer férfit favágásra a hegyen; háromezerhatszáz felügyelőt azokhoz.

3. És külde Salamon a tírusbeli Hirám királyhoz, mondván: A mint az én atyámmal, Dáviddal cselekedtél, a kinek küldöttél cédrusfákat, hogy építene magának házat, melyben laknék;

4. Úgy én az én Uram Istenem nevének akarok házat építeni, hogy néki szenteljem, és abban füstölő szerekkel jó illatot gerjesszek, hogy folytonosan szent kenyerek álljanak előtte, s minden reggel és este égőáldozatot áldozzak szombatnapokon, és új holdnak napjain, és az Úrnak a mi Istenünknek szentelt ünnepeken, melyeket örökké kell cselekedniök az Izraelitáknak.

Krónikák 2. könyve 3. fejezet

1. Elkezdé építtetni Salamon az Úr házát Jeruzsálemben a Mórija hegyén, mely Dávidnak, az ő atyjának megmutattatott, azon a helyen, melyet készített vala Dávid a Jebuzeus Ornán szérűjén.

2. Elkezdé pedig az építést a második hónap második napján, királyságának negyedik esztendejében.

3. És ilyen alapot vetett Salamon az Isten házának építésénél: hosszúsága a régi mérték szerint vala hatvan sing, szélessége húsz sing.

Krónikák 2. könyve 4. fejezet

1. Csináltatott rézoltárt is, melynek hosszúsága húsz sing, szélessége is húsz sing, magassága pedig tíz sing vala.

2. Csináltatott öntött tengert is, mely egyik szélétől fogva a másik széléig tíz sing vala, köröskörül kerek, és öt sing magas, és harminc sing zsinór érte be a kerületit.

3. Az alatt ökör alakok valának köröskörül, tíz lévén egy singnyire, a melyek kört alkotának a tenger körül; az ökör alakok két renddel valának öntve ugyanazon öntésből.

Krónikák 2. könyve 5. fejezet

1. És elvégezteték az egész mű, a melyet Salamon király csinála az Úr házához. És bevivé Salamon Dávidtól, az ő atyjától, Istennek szenteltetett jószágot, az ezüstöt, aranyat és az összes edényeket, és helyhezteté azokat az Isten házának kincsei közé.

2. Akkor Salamon összegyujté az Izrael véneit és a nemzetségek összes fejedelmeit és az Izrael háznépének fejedelmeit Jeruzsálembe, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját a Dávid városából, a mely a Sion.

Krónikák 2. könyve 6. fejezet

1. Akkor monda Salamon: Az Úr mondotta, hogy ő lakoznék ködben.

2. Én pedig lakóházat építettem néked, helyet, a hol örökké lakjál.

3. Azután megfordult a király, és megáldá Izrael egész gyülekezetét; és Izrael egész gyülekezete felállott.

4. És monda: Áldott az Úr, Izrael Istene, ki szólott volt az ő szája által az én atyámnak, Dávidnak, és hatalmas kezeivel beteljesítette, mondván:

5. Attól a naptól fogva, a melyen kihozám az én népemet Egyiptom földéből, soha nem választottam egyetlen várost sem az Izrael minden nemzetségei közül, hogy házat építenének, a melyben lenne az én nevem, sem férfit nem választottam, hogy az én népemnek Izraelnek vezére lenne.

Krónikák 2. könyve 7. fejezet

1. És mikor Salamon elvégezte a könyörgést, tűz szálla le az égből, és megemészté az egészen égőáldozatot és a véres áldozatot, és az Úr dicsősége betölté a házat,

2. Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsősége betölté az Úr házát.

3. És az Izrael fiai mindnyájan látták, a mikor alászálla a tűz és az Úr dicsősége a házra, és arccal leborulának a föld felé a padlózatra, s imádák és tisztelék az Urat, hogy jó és az ő kegyelme mindörökké való!

Krónikák 2. könyve 8. fejezet

1. Lőn pedig húsz esztendő mulva, a mi alatt Salamon megépíté az Úr házát és a maga palotáját:

2. Azokat a városokat, a melyeket Hirám adott Salamonnak, megépíté Salamon, és Izrael fiait telepíté oda.

3. Azután elméne Salamon Hámát-Sobába és azt hatalmába keríté.

4. És megépíté Tádmort a pusztában, és minden kincstartó városokat, a melyeket Hámátban épített.

5. Annakfelette mind a felső, mind az alsó Bethoront megépíté s megerősített városokká tette kőfalakkal, kapukkal és zárokkal.

6. És Baalátot, s a tárházak minden városait, a melyek Salamonéi valának, a szekereknek és a lovagoknak minden városait; és mindent, a mihez Salamonnak kedve volt, megépíté Jeruzsálemben, a Libánuson és az ő egész birodalmának földén.

Krónikák 2. könyve 9. fejezet

1. A Séba királynéasszonya pedig hallván Salamon hírét, eljöve, hogy megkisértse Salamont nehéz kérdésekkel, Jeruzsálembe, igen nagy sereggel és tevékkel, a melyek hoznak vala fűszereket, igen sok aranyat és drágaköveket; és Salamonhoz méne, és beszélt vele mindenekről, a melyek szívén voltak.

2. És Salamon megfelelt minden beszédeire, mert semmi sem volt Salamon elől elrejtve, a melyet meg nem mondhatott volna néki.

Krónikák 2. könyve 10. fejezet

1. Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izrael, hogy őt királlyá választanák.

2. Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Egyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Egyiptomból.

3. És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izrael, és szólának Roboámnak, mondván:

4. A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.

Krónikák 2. könyve 11. fejezet

1. Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolcvanezer válogatott hadviselőket, hogy hadakoznának Izrael ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.

2. Szóla pedig az Semájának, az Isten emberének, mondván:

3. Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izraelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:

4. Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog.

Krónikák 2. könyve 12. fejezet

1. Lőn pedig, mikor Roboám az ő királyságát megszilárdította és abban megerősödött: elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt az egész Izrael.

2. Azért a Roboám királyságának ötödik esztendejében feljöve Sésák, az Egyiptomi király Jeruzsálem ellen, (mert az Úr ellen vétkézének).

3. Ezerkétszáz fegyveres szekérrel és hatvanezer lovaggal, és megszámlálhatlan vala a nép, a mely vele Egyiptomból feljött, a Libiabeliekkel, Sukkeusokkal és Szerecsenekkel;

4. És elfoglalá Júdának erős városait, azután méne Jeruzsálem alá.

Krónikák 2. könyve 13. fejezet

1. Jeroboám királynak tizennyolcadik esztendejében kezde uralkodni Abija Júdában.

2. Három esztendeig uralkodék Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve Mikája vala, a ki a Gibeából való Uriel leánya. És Abija és Jeroboám között háború vala.

3. Azért felkészüle Abija a háborúra négyszázezer válogatott harcosból álló sereggel; és Jeroboám vele szembeszállott nyolcszázezer válogatott harcosból álló sereggel.

Krónikák 2. könyve 14. fejezet

1. Elaluvék pedig Abija az ő atyáival, és eltemeték őt a Dávid városában, s uralkodék helyette az ő fia, Asa, a kinek idejében tíz esztendeig volt békesség a földön.

2. És Asa mindazt cselekedé, a mi jó és igaz vala az Úr előtt, az ő Istene előtt;

3. Elrontá az idegen istenek oltárait és a magaslatokat; a bálványokat eltöreté, és az Aserákat kivágatá;

4. És megparancsolá Júdának, hogy az Urat, az ő atyáik Istenét keressék, és cselekedjék az Isten törvényét és parancsolatját.

5. Kipusztítá Júda minden városaiból a magaslatokat és a nap-oszlopokat, és az ország csendes lőn alatta.

Krónikák 2. könyve 15. fejezet

1. És Azáriást, az Obed fiát felindítá az Isten lelke:

2. A ki Asa elé lépett, és monda: Hallgassatok meg engem, Asa s egész Júda és Benjámin! Az Úr van veletek, ha ti is ő vele lesztek; ha őt keresenditek, megtaláljátok; de ha őt elhagyándjátok, ő is elhágy titeket.

3. Sok ideje, hogy Izrael az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül, és törvény nélkül van.

4. Ha megtért volna az ő nyomorúságában az Úrhoz, Izrael Istenéhez: megtalálták volna azok, a kik őt keresik.

Krónikák 2. könyve 16. fejezet

1. Asa király uralkodásának harminchatodik esztendejében feljöve Baása, az Izrael királya Júda ellen, és megépíté Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Asához a Júda királyához.

2. De Asa az Úrnak és a királynak tárházából hoza ki ezüstöt, aranyat, és küldé azt Benhadádnak, a Siriabeli királynak, a ki lakik vala Damaskusban, mondván:

3. Szövetség van köztem és te közötted, a mint az én atyám és a te atyád között is volt azelőtt.

Krónikák 2. könyve 17. fejezet

1. Uralkodék pedig ő helyette az ő fia, Jósafát, és megerősíté magát Izrael ellen.

2. És sereget helyezett Júda minden erős városaiba, és őrségeket helyezett Júda országába és Efraim városaiba, a melyeket az ő atyja, Asa meghódított vala.

3. És az Úr Jósafáttal vala, mivel az ő atyjának Dávidnak előbbi útain jára, és nem kére segítséget a bálványoktól,

4. Hanem az ő atyjának Istenét kereste, és az ő parancsolatiban járt vala, és nem Izraelnek cselekedetei szerint.

Krónikák 2. könyve 18. fejezet

1. Jósafátnak nagy gazdagsága és dicsősége vala. Ő sógorságot szerze Akhábbal.

2. Néhány esztendő mulva aláméne Akhábhoz Samariába, és levágatott Akháb az ő és a vele való nép számára sok juhot és ökröt, és rávette őt, hogy felmenjen vele Rámóth Gileádba.

3. Mert ezt mondá Akháb, az Izrael királya Jósafátnak, a Júda királyának: Feljösz-e velem Rámóth Gileádba? Felele néki, és monda: Úgy én, mint te; úgy az én népem, mint a te néped együtt lesz a harcban.

Krónikák 2. könyve 19. fejezet

1. Megtére pedig Jósafát, a Júda királya az ő házához Jeruzsálembe békével.

2. És eleibe méne Jéhu próféta, a Hanáni fia, és monda Jósafát királynak: Avagy az istentelennek kellett-e segítségül lenned, és az Úrnak gyűlölőit szeretned? Ezért nagy az Úrnak haragja ellened.

3. Mindazáltal némi jó dolog találtatott benned, hogy e földről kivágattad az Aserákat és az Istennek keresésére adtad magadat.

Krónikák 2. könyve 20. fejezet

1. És lőn ezek után, eljövének a Moáb fiai és Ammon fiai, és velök mások is az Ammoniták közül, Jósafát ellen, hogy hadakozzanak vele.

2. Eljövének pedig a hírmondók, és megmondák Jósafátnak, mondván: A tenger tulsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már Haséson-Tamárban vannak; ez az Engedi.

3. Megfélemlék azért Jósafát, és az Urat kezdé keresni és hirdete az egész Júda országában bőjtöt.

Krónikák 2. könyve 21. fejezet

1. És meghala Jósafát az ő atyáival egyetemben, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában; és uralkodék helyette az ő fia, Jórám.

2. És az ő testvérei, a Jósafát fiai ezek valának: Azária, Jéhiel, Zakariás, Azáriás, Mikáel és Sefátja. Ezek mind Jósafátnak, az Izrael királyának fiai voltak.

3. És adott nékik az ő atyjok sok ajándékot ezüstben, aranyban és drágaságokban, Júdabeli megerősített városokkal; de a királyságot Jórámnak adá, mivel ő vala elsőszülötte.

Krónikák 2. könyve 22. fejezet

1. És királlyá tevék Jeruzsálem lakosai helyette az ő legkisebb fiát Akháziát; mert az idősebbeket mind megölték azok, a kik az Arábiabeliekkel jöttek vala a táborba. Uralkodék azért Akházia, Jórámnak a Júda királyának fia.

2. Akházia negyvenkét esztendős volt, mikor királlyá lett, és egy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben. Anyjának neve Athália volt, a ki az Omri leánya vala.

3. Ő is az Akháb házának útjain jára; mert az ő anyja vala néki tanácsadója az istentelen cselekedetre.

Krónikák 2. könyve 23. fejezet

1. A hetedik esztendőben pedig felbátorodván Jójada, szövetséget kötött a századosokkal, Azáriával a Jérohám fiával, Ismáellel a Jóhanán fiával, Azáriával az Obed fiával, Maaséjával az Adája fiával, és Elisafáttal a Zikri fiával;

2. A kik Júda országát körüljárván, összegyűjték Júdának minden városaiból a Lévitákat és az Izrael családfőit, és jövének Jeruzsálembe.

3. Szövetséget tőn pedig mind az egész gyülekezet a királlyal az Isten házában, minekutána Jójada ekképen szólott nékik: Íme a király fia fog uralkodni, a mint az Úr szólott volt a Dávid fiairól;

4. Azért ez az a dolog, amit cselekednetek kell: Harmadrész közületek, a kik a szombatra szoktatok feljönni a papok és a Léviták közül, ajtónálló legyen;

5. Harmadrész a király házánál, és harmadrész a főkapunál álljon; az egész nép pedig legyen az Úr házának pitvariban;

6. Senki ne menjen be az Úr házába, hanem csak a papok és a kik szolgálnak a Léviták közül, csak ők menjenek be, mert szent dologra rendeltettek; az egész nép tartsa magát az Úr parancsolatjához.

Krónikák 2. könyve 24. fejezet

1. Hét esztendős vala Joás, mikor uralkodni kezde, és uralkodék Jeruzsálemben negyven esztendeig; az ő anyjának neve Sibia vala, Beersebából.

2. És cselekedék Joás az Úr előtt kedves dolgot, Jójada papnak teljes életében.

3. Vett pedig néki Jójada két feleséget, és nemze fiakat és leányokat.

4. Ezek után elvégezé magában Joás, hogy megújítja az Úrnak házát.

5. És összehivatá a papokat és a Lévitákat, és monda nékik: Menjetek el a Júda városaiba, és szedjetek az Izrael népétől fejenként pénzt, hogy a ti Istentek háza esztendőnként kijavíttassék.

Krónikák 2. könyve 25. fejezet

1. Huszonöt esztendős korában kezdett Amásia uralkodni, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jéhoaddán vala, Jeruzsálemből való.

2. És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt; de nem tiszta szívből.

3. Lőn pedig azután, hogy országában megerősödék, megölé az ő szolgáit, a kik a királyt, az ő atyját megölték vala.

4. De azoknak fiait nem öleté meg, hanem a szerint cselekedék, a mint a törvényben, a Mózes könyvében megiratott, a melyben az Úr parancsolt volt, mondván: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az ő saját bűnéért ölettessék meg.

Krónikák 2. könyve 26. fejezet

1. Akkor előhozván az egész Júda nemzetsége Uzziást (ki tizenhat esztendős vala), királlyá tevék őt az ő atyja Amásia helyett.

2. Ő építé meg Elótot, és csatolta ismét Júdához, minekutána Amásia király meghalt az ő atyáival egybe.

3. Tizenhat esztendős korában kezdett vala uralkodni Uzziás, és ötvenkét esztendeig uralkodék Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jékólia vala, Jeruzsálemből való.

Krónikák 2. könyve 27. fejezet

1. Huszonöt esztendős vala Jótám, mikor uralkodni kezde, és tizenhat esztendeig uralkodék Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jérusa vala, a Sádók leánya.

2. És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt, a mint az ő atyja, Uzziás is cselekedett vala, csakhogy nem méne az Úr templomába; a nép azonban tovább is vétkezék.

3. Ő építé meg az Úr házának felső kapuját; a vár kőfalán is sokat építe.

4. Annakfelette a Júda hegyes földén városokat építe, és a ligetekben palotákat és tornyokat építe.

Krónikák 2. könyve 28. fejezet

1. Húsz esztendős volt Akház, mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és nem cselekedék kedves dolgot az Úr előtt, mint Dávid, az ő atyja;

2. Hanem az Izrael királyainak útján járt, és öntött bálványokat is csináltatott a Baál tiszteletére.

3. Annakfelette tömjéneze a Hinnom fiának völgyében; fiait is megégeté tűzben, a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izrael fiai előtt kiűzött volt.

Krónikák 2. könyve 29. fejezet

1. Ezékiás huszonöt esztendős korában kezdett uralkodni, és uralkodék huszonkilenc esztendeig Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Abija, a Zakariás leánya.

2. És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt, mind a szerint, a mint Dávid, az ő atyja is cselekedett vala.

3. És az ő királyságának első esztendejében, az első hónapban kinyitá az Úr házának ajtait, és azokat megújíttatá.

4. És egybehivatá a papokat és a Lévitákat, és összegyűjté őket a napkelet felől való utcában;

5. És monda nékik: Hallgassatok meg engem Léviták!

Krónikák 2. könyve 30. fejezet

1. És külde Ezékiás az egész Izraelhez és Júdához, sőt Efraimnak és Manassének is íra leveleket, hogy jönnének el az Úr házához Jeruzsálembe, hogy megtartanák a páskhát az Úrnak, Izrael Istenének.

2. És tanácsot tarta a király és fejedelmei s az egész gyülekezet Jeruzsálemben, hogy a második hónapban tartsák meg a páskhát.

3. Mert azt akkor nem tarthatták meg, mert a papok nem szentelhették meg magokat kellő számban, s a nép sem gyűlt vala össze Jeruzsálemben.

Krónikák 2. könyve 31. fejezet

1. A mint mindezeknek vége lőn: kiméne az egész Izrael, a kik Júdának városaiban találtatának, s a bálványokat széttörték, az Aserákat kivagdalák, s leronták a magaslatokat és oltárokat egész Júdában, Benjáminban, Efraimban és Manasseban, mígnem befejezték; azután visszatérének az Izrael fiai mind, kiki az ő örökségébe és városaiba.

2. És helyreállítá Ezékiás a papok és Léviták osztályait csoportjaik szerint, kit-kit az ő szolgálata szerint, a papokat és a Lévitákat az égőáldozatokra és a hálaadó-áldozatokra, a szolgálatra, hálaadásra és dícséretre az Úr táborinak kapuiban.

Krónikák 2. könyve 32. fejezet

1. Ezen dolgok és igazságos cselekedetek után eljöve Sénakhérib, az Assiriabeli király, és Júdába menvén, megszállá a megerősített városokat, azt mondván, hogy elfoglalja azokat magának.

2. Mikor tehát Ezékiás látta, hogy Sénakhérib eljöve, és Jeruzsálemet meg akarná szállani:

3. Tanácsot tarta vezéreivel és vitézeivel, hogy a városon kivül való forrásokat betöltsék; és azok segítségére lőnek néki;

4. Mert összegyűlvén a sokaság, bedugának minden forrást és az ország közepén folyó patakot, mondván: Miért találjanak az assiriai királyok elegendő vizet, ha eljőnek?!

Krónikák 2. könyve 33. fejezet

1. Tizenkét esztendős vala Manasse, mikor uralkodni kezdett, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.

2. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izrael fiai elől kiűzött vala.

3. Mert a magaslatokat ismét megépíté, a melyeket Ezékiás az ő atyja azelőtt elrontott vala, és oltárokat emele Baálnak, Aserákat is plántála, és tisztelé az ég minden seregeit, és szolgála azoknak.

Krónikák 2. könyve 34. fejezet

1. Nyolc esztendős vala Jósiás, mikor uralkodni kezdett volt, és uralkodott harmincegy esztendeig Jeruzsálemben.

2. És jó dolgot cselekedék az Úr előtt, és jára az ő atyjának Dávidnak útjain, és nem hajolt el sem jobbra, sem balra;

3. Mert az ő királyságának nyolcadik esztendejében, mikor még gyermek volna, kezdé keresni az ő atyjának Dávidnak Istenét; tizenkettedik esztendejében pedig Júdát és Jeruzsálemet kezdé megtisztítani a magaslatoktól, Aseráktól, bálványoktól és öntött képektől.

Krónikák 2. könyve 35. fejezet

1. És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskhabárányt az első hónap tizennegyedik napján.

2. És állítá a papokat az őrállásukra, és buzdítá őket az Úr házának szolgálatára.

3. És monda a Lévitáknak, a kik az egész Izraelt oktatják, és magokat az Úrnak szentelék: Helyheztessétek a szent ládát a házba, a melyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izrael királya; nem kell most vállatokon hordoznotok; hanem szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és az ő népének az Izraelnek.

Krónikák 2. könyve 36. fejezet

1. És előhozá a föld népe Joákházt a Jósiás fiát, és királlyá tette őt atyja helyett Jeruzsálemben.

2. Huszonhárom esztendős vala Joákház, mikor uralkodni kezde, és három hónapig uralkodék Jeruzsálemben.

3. És letevé őt Egyiptom királya Jeruzsálemben, és a földre adót vetett, száz talentom ezüstöt és egy talentom aranyat.

4. És Egyiptom királya Eliákimot, az ő testvérét tette királlyá Júda és Jeruzsálem felett, megváltoztatván nevét Joákimra; Joákházt pedig az ő testvérét fogá és elvivé Nékó Egyiptomba.