Mózes IV. könyve 25. fejezet

1. Mikor pedig Sittimben lakozik vala Izrael, kezde a nép paráználkodni Moáb leányaival.

2. Mert hívogaták a népet az ő isteneik áldozataira; és evék a nép, és imádá azoknak isteneit.

3. És odaszegődék Izrael Bál-Peórhoz: az Úr haragja pedig felgerjede Izrael ellen.

4. És monda az Úr Mózesnek: Vedd elő e népnek minden főemberét, és akasztasd fel őket az Úrnak fényes nappal; hogy elforduljon az Úr haragjának gerjedezése Izraeltől.

Mózes IV. könyve 26. fejezet

1. És lőn a csapás után, szóla az Úr Mózesnek és Eleázárnak, az Áron pap fiának, mondván:

2. Vegyétek számba Izrael fiainak egész gyülekezetét, húsz esztendőstől fogva és feljebb, az ő atyáiknak háznépe szerint; mindenkit, a ki hadba mehet Izraelben.

3. Szóla azért velök Mózes és Eleázár, a pap, a Moáb mezőségében a Jordán mellett, Jérikhó ellenében, mondván:

4. Vegyétek számba a népet, húsz esztendőstől fogva és feljebb, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek és Izrael fiainak, a kik kijöttek volt Egyiptom földéből.

Mózes IV. könyve 27. fejezet

1. Előállának pedig a Célofhád leányai, a ki Héfer fia vala, a ki Gileád fia, a ki Mákir fia, a ki Manasse fia vala, József fiának, Manassénak nemzetségei közül. Ezek pedig az ő leányainak neveik: Makhla, Nóa, Hogla, Milkha és Thirca.

2. És megállának Mózes előtt, és Eleázár pap előtt, és a fejedelmek előtt, és az egész gyülekezet előtt a gyülekezet sátorának nyilásánál, mondván:

3. A mi atyánk meghalt a pusztában, de ő nem volt azoknak seregében, a kik összeseregeltek volt az Úr ellen a Kóré seregében; hanem az ő bűnéért holt meg, és fiai nem voltak néki.

Mózes IV. könyve 28. fejezet

1. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

2. Parancsold meg Izrael fiainak, és mondd meg nékik: Ügyeljetek, hogy az én áldozatomat, kenyeremet kedves illatú tűzáldozatul a maga idejében áldozzátok nékem.

3. És mondd meg nékik: Ez a tűzáldozat, a melyet áldozzatok az Úrnak: egy esztendős, ép bárányokat, naponként kettőt, szüntelen való egészen égőáldozatul.

4. Egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estennen készítsd el.

Mózes IV. könyve 29. fejezet

1. A hetedik hónapban pedig a hónapnak első napján szent gyülekezésetek legyen néktek. Semmi robota munkát ne végezzetek; kürt zengésének napja legyen az néktek.

2. És készítsetek el kedves illatul egészen égőáldozatot az Úrnak, egy fiatal tulkot, egy kost, esztendős ép bárányt hetet.

3. És azokhoz ételáldozatul olajjal elegyített három tized efa lisztlángot a tulok mellé, két tizedrészt a kos mellé;

4. És egy-egy tizedrészt egy-egy bárány mellé, a hét bárány szerint;

5. És egy kecskebakot bűnért való áldozatul, hogy engesztelés legyen értetek,

6. az újhold egészen égőáldozatján és annak ételáldozatján kivül, és a szöntelen való egészen égőáldozaton és annak ételáldozatján, és azoknak italáldozatjokon kivül, az ő rendjök szerint, kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak.

Mózes IV. könyve 30. fejezet

1. És szóla Mózes az Izrael fiai közt lévő törzsek fejeinek, mondván: Ez az a beszéd, a melyet parancsolt az Úr:

2. Ha valamely férfi fogadást fogad az Úrnak, vagy esküt tesz, hogy lekötelezze magát valami kötésre: meg ne szegje az ő szavát; a mint az ő szájából kijött, egészen úgy cselekedjék.

3. Ha pedig asszony fogad fogadást az Úrnak, és kötésre kötelezi le magát az ő atyjának házában az ő fiatalságában;

4. És hallja az ő atyja az ő fogadását, vagy kötelezését, a mellyel lekötelezte magát, és nem szól arra az ő atyja: akkor megáll minden ő fogadása, és minden kötelezés is, a mellyel lekötelezte magát, megálljon.

Mózes IV. könyve 31. fejezet

1. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

2. Állj bosszút Izrael fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol.

3. Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon.

4. Ezret-ezret egy-egy törzsből, Izraelnek minden törzséből küldjetek a hadba.

5. Kiválogatának azért Izrael ezereiből, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet.

Mózes IV. könyve 32. fejezet

1. Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmok vala. Mikor látták a Jázér földét és a Gileád földét, hogy íme az a hely marhatartani való hely:

2. Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván:

3. Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon:

4. A föld, a melyet megvert az Úr az Izrael fiainak gyülekezete előtt, baromtartó föld az; a te szolgáidnak pedig sok marhájok van.

Mózes IV. könyve 33. fejezet

1. Ezek Izrael fiainak szállásai, a kik kijövének Egyiptom földéből az ő seregeik szerint Mózes és Áron vezetése alatt.

2. (Megírá pedig Mózes az ő kijövetelöket az ő szállásaik szerint, az Úrnak rendeletére.) Ezek az ő szállásaik, az ő kijövetelök szerint.

3. Elindulának Rameszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A páskha után való napon jövének ki Izrael fiai felemelt kézzel, az egész Egyiptom láttára.

Mózes IV. könyve 34. fejezet

1. És szólal az Úr Mózesnek, mondván:

2. Parancsold meg Izrael fiainak, és mondd meg nékik: Hogyha bementek ti a Kanaán földére; (ez a föld, a mely örökségűl esik néktek, tudniillik a Kanaán földe az ő határai szerint),

3. Akkor legyen a ti déli oldalatok a Cin pusztájától fogva Edom határáig, és legyen a ti déli határotok a Sós tenger végétől napkelet felé.

4. És kerüljön a határ dél felől az Akrabbim hágójáig, és menjen át Cinig, és a vége legyen Kádes-Barneától délre; és menjen tova Hacár-Adárig, és menjen Acmonig.