Mózes IV. könyve 15. fejezet

1. Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

2. Szólj Izrael fiainak, és mondd nékik: Mikor bementek a ti lakó földetekre, a melyet én adok néktek.

3. És tűzáldozatot akartok készíteni az Úrnak, egészen égő- vagy véres áldozatot, vagy fogadás teljesítése végett, vagy szabadakarat szerint, vagy a ti ünnepiteken, hogy tulok- vagy juhféléből kedves illatot készítsetek az Úrnak:

4. Akkor, a ki áldozza az ő áldozatját, vigyen az Úrnak ételáldozatul egy tizedrész efa lisztlángot, egy negyedrész hin olajjal elegyítve.

Mózes IV. könyve 16. fejezet

1. Kóré pedig az Ichár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat;

2. És támadának Mózes ellen, és velök Izrael fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.

3. És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?

Mózes IV. könyve 17. fejezet

1. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

2. Szólj Izrael fiainak, és végy tőlök egy-egy vesszőt az ő atyáiknak háza szerint; az ő atyáik házának valamennyi fejedelmétől tizenkét vesszőt; és kinek-kinek a nevét írd fel az ő vesszejére.

3. Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért.

4. És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, a hol megjelenek néktek.

Mózes IV. könyve 18. fejezet

1. És monda az Úr Áronnak: Te és a te fiaid, és a te atyádnak háza te veled, hordozzátok a szent hajlék körül való hamisság büntetését. Te és a te fiaid te veled, hordozzátok a ti papságtok hamisságának büntetését.

2. A te atyádfiait, Lévinek törzsét, a te atyádnak nemzetségét is vedd magad mellé, melletted legyenek, és néked szolgáljanak; te pedig és a te fiaid veled, szolgáljatok a bizonyság sátora előtt.

Mózes IV. könyve 19. fejezet

1. Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

2. Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt az Úr, mondván: Szólj Izrael fiainak, hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet, épet, a melyben ne legyen hiba, a melynek nyakán iga nem volt.

3. És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és ő vitesse ki azt a táboron kivül, és öljék meg azt ő előtte.

4. És vegyen Eleázár, a pap annak véréből az ő újjával, és hintsen a gyülekezet sátorának eleje felé annak véréből hétszer.

Mózes IV. könyve 20. fejezet

1. És eljutának Izrael fiai, az egész gyülekezet Cin pusztájába az első hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott.

2. De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyűlének azért Mózes és Áron ellen.

3. És feddőzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt!

4. És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink?

Mózes IV. könyve 21. fejezet

1. Mikor pedig meghallotta a Kananeus, Arad királya, a ki lakozik vala dél felől, hogy jön Izrael a kémeknek útán: megütközék Izraellel, és foglyokat ejte közülök.

2. Fogadást tőn azért Izrael az Úrnak, és monda: Ha valóban kezembe adod e népet, eltörlöm az ő városait.

3. És meghallgatá az Úr Izraelnek szavát, és kézbe adá a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És nevezé azt a helyet Hormának.

Mózes IV. könyve 22. fejezet

1. És tovább menének Izrael fiai, és tábort ütének Moáb mezőségen a Jordánon túl, Jérikhó ellenében.

2. És mikor látta Bálák, a Cippór fia mind azokat, a melyeket cselekedett vala Izrael az Emoreussal:

3. Igen megrémüle Moáb a néptől, mivelhogy sok vala az, és búsula Moáb Izrael fiai miatt.

4. Monda azért Moáb Midián véneinek: Most elnyalja e sokaság minden mi környékünket, a miképen elnyalja az ökör a mezőnek pázsitját.

Mózes IV. könyve 23. fejezet

1. És monda Bálám Báláknak: Építs itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.

2. És úgy cselekedék Bálák a miképen mondotta vala Bálám. És áldozék Bálák és Bálám mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.

3. És monda Bálám Báláknak: Állj meg a te égőáldozatod mellett, én pedig elmegyek; talán előmbe jő az Úr nékem, és a mit mutat majd nékem, megjelentem néked.

Mózes IV. könyve 24. fejezet

1. Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izraelt, nem indula, mint az előtt, varázslatok után, hanem fordítá az ő orcáját a puszta felé.

2. És mikor felemelte Bálám az ő szemeit, látá Izraelt, a mint letelepedett az ő nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala ő rajta.

3. Akkor elkezdé az ő példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata.