Krónikák 2. könyve 11. fejezet

1. Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolcvanezer válogatott hadviselőket, hogy hadakoznának Izrael ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.

2. Szóla pedig az Semájának, az Isten emberének, mondván:

3. Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izraelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:

4. Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog.

Krónikák 2. könyve 12. fejezet

1. Lőn pedig, mikor Roboám az ő királyságát megszilárdította és abban megerősödött: elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt az egész Izrael.

2. Azért a Roboám királyságának ötödik esztendejében feljöve Sésák, az Egyiptomi király Jeruzsálem ellen, (mert az Úr ellen vétkézének).

3. Ezerkétszáz fegyveres szekérrel és hatvanezer lovaggal, és megszámlálhatlan vala a nép, a mely vele Egyiptomból feljött, a Libiabeliekkel, Sukkeusokkal és Szerecsenekkel;

4. És elfoglalá Júdának erős városait, azután méne Jeruzsálem alá.

Krónikák 2. könyve 13. fejezet

1. Jeroboám királynak tizennyolcadik esztendejében kezde uralkodni Abija Júdában.

2. Három esztendeig uralkodék Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve Mikája vala, a ki a Gibeából való Uriel leánya. És Abija és Jeroboám között háború vala.

3. Azért felkészüle Abija a háborúra négyszázezer válogatott harcosból álló sereggel; és Jeroboám vele szembeszállott nyolcszázezer válogatott harcosból álló sereggel.

Krónikák 2. könyve 14. fejezet

1. Elaluvék pedig Abija az ő atyáival, és eltemeték őt a Dávid városában, s uralkodék helyette az ő fia, Asa, a kinek idejében tíz esztendeig volt békesség a földön.

2. És Asa mindazt cselekedé, a mi jó és igaz vala az Úr előtt, az ő Istene előtt;

3. Elrontá az idegen istenek oltárait és a magaslatokat; a bálványokat eltöreté, és az Aserákat kivágatá;

4. És megparancsolá Júdának, hogy az Urat, az ő atyáik Istenét keressék, és cselekedjék az Isten törvényét és parancsolatját.

5. Kipusztítá Júda minden városaiból a magaslatokat és a nap-oszlopokat, és az ország csendes lőn alatta.

Krónikák 2. könyve 15. fejezet

1. És Azáriást, az Obed fiát felindítá az Isten lelke:

2. A ki Asa elé lépett, és monda: Hallgassatok meg engem, Asa s egész Júda és Benjámin! Az Úr van veletek, ha ti is ő vele lesztek; ha őt keresenditek, megtaláljátok; de ha őt elhagyándjátok, ő is elhágy titeket.

3. Sok ideje, hogy Izrael az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül, és törvény nélkül van.

4. Ha megtért volna az ő nyomorúságában az Úrhoz, Izrael Istenéhez: megtalálták volna azok, a kik őt keresik.

Krónikák 2. könyve 16. fejezet

1. Asa király uralkodásának harminchatodik esztendejében feljöve Baása, az Izrael királya Júda ellen, és megépíté Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Asához a Júda királyához.

2. De Asa az Úrnak és a királynak tárházából hoza ki ezüstöt, aranyat, és küldé azt Benhadádnak, a Siriabeli királynak, a ki lakik vala Damaskusban, mondván:

3. Szövetség van köztem és te közötted, a mint az én atyám és a te atyád között is volt azelőtt.

Krónikák 2. könyve 17. fejezet

1. Uralkodék pedig ő helyette az ő fia, Jósafát, és megerősíté magát Izrael ellen.

2. És sereget helyezett Júda minden erős városaiba, és őrségeket helyezett Júda országába és Efraim városaiba, a melyeket az ő atyja, Asa meghódított vala.

3. És az Úr Jósafáttal vala, mivel az ő atyjának Dávidnak előbbi útain jára, és nem kére segítséget a bálványoktól,

4. Hanem az ő atyjának Istenét kereste, és az ő parancsolatiban járt vala, és nem Izraelnek cselekedetei szerint.

Krónikák 2. könyve 18. fejezet

1. Jósafátnak nagy gazdagsága és dicsősége vala. Ő sógorságot szerze Akhábbal.

2. Néhány esztendő mulva aláméne Akhábhoz Samariába, és levágatott Akháb az ő és a vele való nép számára sok juhot és ökröt, és rávette őt, hogy felmenjen vele Rámóth Gileádba.

3. Mert ezt mondá Akháb, az Izrael királya Jósafátnak, a Júda királyának: Feljösz-e velem Rámóth Gileádba? Felele néki, és monda: Úgy én, mint te; úgy az én népem, mint a te néped együtt lesz a harcban.

Krónikák 2. könyve 19. fejezet

1. Megtére pedig Jósafát, a Júda királya az ő házához Jeruzsálembe békével.

2. És eleibe méne Jéhu próféta, a Hanáni fia, és monda Jósafát királynak: Avagy az istentelennek kellett-e segítségül lenned, és az Úrnak gyűlölőit szeretned? Ezért nagy az Úrnak haragja ellened.

3. Mindazáltal némi jó dolog találtatott benned, hogy e földről kivágattad az Aserákat és az Istennek keresésére adtad magadat.

Krónikák 2. könyve 20. fejezet

1. És lőn ezek után, eljövének a Moáb fiai és Ammon fiai, és velök mások is az Ammoniták közül, Jósafát ellen, hogy hadakozzanak vele.

2. Eljövének pedig a hírmondók, és megmondák Jósafátnak, mondván: A tenger tulsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már Haséson-Tamárban vannak; ez az Engedi.

3. Megfélemlék azért Jósafát, és az Urat kezdé keresni és hirdete az egész Júda országában bőjtöt.