Jób könyve 13. fejezet

1. Íme, mindezeket, látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

2. A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

3. Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elott kivánom védeni ügyemet.

4. Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

5. Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

6. Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

Jób könyve 14. fejezet

1. Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.

2. Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.

3. Még az ilyen ellen is felnyitod-e szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-e engem?

4. Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

5. Nincsenek-e meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.

Jób könyve 15. fejezet

1. Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:

2. Vajjon a bölcs felelhet-e ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-e a hasát keleti széllel?

3. Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.

4. Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!

5. Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.

Jób könyve 16. fejezet

1. Felele pedig Jób, és monda:

2. Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!

3. Vége lesz-e már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy így felelsz?

4. Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;

5. Erősíthetnélek titeket csak a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené fájdalmatokat.

Jób könyve 17. fejezet

1. Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.

2. Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?

3. Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.

4. A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

5. Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.

6. A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

Jób könyve 18. fejezet

1. Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

2. Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.

3. Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

4. Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-e a föld, és felszakasztatik-e a kőszikla helyéről?

5. Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.

Jób könyve 19. fejezet

1. Felele pedig, Jób, és monda:

2. Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

3. Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

4. Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

5. Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

6. Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

Jób könyve 20. fejezet

1. Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

2. Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

3. Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

4. Tudod-e azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

5. Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

Jób könyve 21. fejezet

1. Felele pedig Jób, és monda:

2. Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.

3. Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.

4. Avagy én embernek panaszolkodom-e? Miért ne volna hát keserű a lelkem?

5. Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.

6. Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

Jób könyve 22. fejezet

1. Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:

2. Az Istennek használ-e az ember? Sőt önmagának használ az okos!

3. Gyönyörűségére van-e az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-e, hogy feddhetetlenül jársz?

4. A te isteni félelmedért fedd-e téged, és azért perel-e veled?

5. Avagy nem sok-e a te gonoszságod, és nem véghetetlen-e a te hamisságod?

6. Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.